Adatok

Sziasztok!

P. Gergő vagyok, és 16 évesen, 2010.június 16.-án metéltek körül fitymaszűkület, fitymatúltengés és rövid fék miatt. Régen nem is gondoltam volna, hogy valami gond lenne a szerszámmal, azt hittem normális. Amikor a pornófilmeket néztem, akkor láttam, hogy a faszinak nincs a makkon bőr, nekem meg igen, de gondoltam még úgyis nő a bré, majd lenövi a fitymát. Hát nem így történt. Amúgy a szűkületem annyira nem volt vészes. Ernyedt állapotba a brén hátra tudtam húzni simán, mereven viszont már a felénél fájt és feszült is, főleg a fék. Amikor megtudtam, hogy fitymaszűkületem van, nem mertem szólni szüleimnek. Testvéremnek elmondtam a problémám, aki azt mondta, hogy ha én nem, akkor majd ő szól anyunak. Így is történt.

Kb. 2 hét múlva elmentünk tesómmal az urológiára, kértünk időpontot 2010.május 14.-ére. A vizsgálatra már anyukámmal mentem. Ott az orvos megvizsgálta, megállapította a rövid féket is, és azt mondta, hogy ennek az orvoslása egy rutin műtét. Választhattam időpontot nyár elejére és végére is. Nem érdekelt, hogy 1-1,5 hónapig nem mehetek strandra, minél előbb túl akartam a műtéten esni, ezért nyár elejét választottam, így kaptam egy időpontot 2010.június 16.-ára.

Vészesen közeledett a nap, s végül elérkezett.

A műtét napja

Reggel fél 8-ra bementem anyukámmal a kórházba, bejelentkeztünk, kaptam 1 tablettát, amit csak akkor szabadott bevennem, ha szóltak. Nem sokat kellett várnunk, kb 8:10-kor szólítottak, hogy MEGYÜNK. Bekísértek egy kórterembe, mondták, hogy vegyem be a gyógyszert, amit kaptam és vetkőzzek le alulról. Ezután lefeküdtem az ágyra, és elindultunk a műtő felé. Annyira nem izgultam, még magam is meglepődtem. Betoltak a műtő elé, ott otthagytak kb 5-10 percig. Ez idő alatt párszor belestem a takaró alá, és érzékeny búcsút vettem a fitymámtól. Később jött egy férfi, (aki később kiderült, hogy osztálytársamnak (aki szerencsére magántanuló) az apukája és mondta, hogy feküdjek át a másik ágyra. Átfeküdtem és betolt a műtőbe, ahol volt egy nő és két férfi, akik előkészítették a cuccokat. Az orvos kicsit később, kb 5-10 perc után jött. Lekötözték a lábam és a bal kezem és kezdődött a műtét.

Elősször bekenték betadinnel, majd jött a szuri. Összeszorítottam a fogaimat, és az ökleimet. Mondta is az egyik férfi, hogy ne várjam a fájdalmat, az majd jön magától. Aztán megkaptam az első érzéstelenítőt a bré tövébe. Háát… sziszegtem picit, de kibírtam. Fájni nem fájt, inkább kellemetlen volt. Még a következőt éreztem, aztán a többit nem. Egy fél percet várt a doki, hogy hasson az érzéstelenítő, aztán megcsípte a brét. Eléggé fájt, mondta is, hogy azért ennyire nem csípte meg. Mondtam neki; de azért ennyire fájt! Ezután elkezdte a fitymát vágni. Pff… azt a fájdalmat nem kívánom senkinek. Tisztán éreztem, ahogy vágta a bőrt. Mondtam is, hogy ez nagyon fáj, kaptam még 1 szurit és utána már nem éreztem semmit. Mondták, hogy a nehezén túl vagyok, már csak össze kell varrni. Egy idő után már éreztem, mikor dugja át a tűt a bőrön. Fájt is egy kicsit, kérdeztem, mennyi van még hátra, mondták, hogy már csak 2-3 varrat. Mondtam magamba, hogy azt már kibírom, és ki is bírtam .

Műtét után visszatoltak a szobába, ahol ránéztem a szerszámra. Be volt kötve, a féknél eléggé átvérzett a kötés. Kb. délután 2 óra fele hazaengedtek, de előtte a doki lecserélte a kötést , és ekkor legalább láthattam kötés nélkül is a frissen metélt szerszámom. Háát… meglepődtem, szebb volt, mint amire számítottam, sokkal. Mondtam is a dokinak. Azt mondta csúnyább lesz, be fog dagadni és lilulni.

A gyógyulás

Az első két napba néha-néha elkezdett kicsit szúrni, de nem tartott sokáig és nem is fájt, csak kellemetlen volt. A féknél is átvérzett a kötés többször is, de ez sok mindenkinél így van. Négy napon át volt bekötve, és amikor otthon voltam, és nem volt vendég, akkor mindig szellőztettem. Kötés nélkül nagyon rossz volt alsógatyába lenni, még a szoros fajtába is, mert néha beleakadt a varrat a gatyába és olyankor egy éles, rövid fájdalom volt. Amikor egy csajjal sétáltam az utcán, egyszer beleakadt menet közbe a varrat a gatyába, és akkor is hírtelen megálltam, arcomon rajta volt a fájdalom jele, de szerencsére a csaj, akkor pont az utat nézte. Amúgy nekem a makk érzékenységével nem volt semmi gondom, gyorsan megszokta a külvilágot. Egy nap kb. 3-4-5x kentem be a brét Betadine oldattal (fülpiszkálóval), utána belelógattam egy pohár kamillateába kb. 15 percig. A 6. nap eléggé bedagadt (képeim között megtaláljátok azt a képet róla). Jobb oldalt kb 1 cm-es résznél szétvált a seb, ekkor nagyon megijedtem, el is mentem a korházba, ahol mondta a doki, hogy semmi baj, össze fog forrni, ne izguljak. Az első varrat betadinezés közbe, korán, ha jól emlékszem 8 naposan jött ki. Az utolsó pedig kb. 21 naposan. 2,5 hét pihenő után vertem ki újra, végre fitymaszűkület nélkül, körülmetélten. Egy kicsit fura így, hogy nincs rajt bőr, de majd megszokom.

A gyógyulásról szóló sorokat teljesen gyógyultan, majdnem 2 hónapőaé a metélés után írtam. Most még egy kicsit be van duzzadva körbe, a vágásnál. Ennek még kell pár hónap, hogy lemenjen, addig várok türelemmel.

Körülmetélve

Amúgy nagyon jó érzés metélt farokkal élni. Voltam kukoricát címerezni 8 órán át a tűző nap alatt, és tényleg nem izzadt a bré, és „túró” sem képződik így.

Családtagjaim és 1 haverom tud a műtétemről. A haveromnak elmondtam ennek a dolognak az előnyeit, belinkeltem neki ezt az oldalt is, és elkezdte érdekelni a dolog, és azt mondta téli szünetbe ő is megcsináltatja, mint önkéntes. 

Akinek pedig van valami gond a szerszámjával, ne habozzon, hanem menjen el az orvoshoz, ne várjon vele hónapokat, mint én… 

Metéltfaszú üdv!

Gergő