Körülmetélés és a hadsereg

2018-06-24 10:37:23

A katonák nemcsak háborúban, hanem békeidőben teljesített szolgálatuk idején sokszor kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor a testi higiénia, különösen pedig a nemi szervek tisztaságának fenntartása nehézségekbe ütközik. Egy több hetes terepgyakorlat, vagy akár egy bevetés valami rendkívüli helyzetben járhat azzal, hogy napokig nincs lehetőség a rendes mosakodásra. Fokozottan ez a helyzet, ha a katonák olyan helyen szolgálnak, ahol nagyon meleg van. Melegben fokozott a verejtékezés, a zárt katonai egyenruhában állandó az izzadás. Ha nincs mosdási lehetőség, akkor nagyon hamar probléma lehet, lábgombásodás, kiütések, s a hímvessző tisztán tartásának hiányából eredő kellemetlenségek. Ilyen körülmények között a körülmetéletlen férfiak fokozott hátrányban vannak, mert a tisztítatlan fityma nagyon hamar begyullad vagy elfertőződik, amely nemcsak kellemetlen vagy akár az egészségre veszélyes, hanem a harckészültséget, a szolgálatra alkalmasságot, így a fegyveres erők erejét is veszélyeztetheti. A katonák gyakran kerülnek szexuális kalandokba, így fokozottan ki vannak téve a nemi betegségeknek, különösen a körülmetéletlen férfiak, mert a körülmetéltség nyújt némi védelmet a nemi úton terjedő betegségekkel szemben is.

A brit és az amerikai fegyveres erőkben már az I. világháború idején erősen támogatták a katonák körülmetélését, elsősorban azért, mert a körülmetéltek kevésbé fertőződnek meg nemi betegségekkel. Az elöljárók egyszerűen parancsba adták a katonák és tengerészek körülmetélését, a katonai fegyelem következtében pedig nem volt fellebbezés, muszáj volt. Így sok ezer fiatal férfit metéltek körül, akik a háborúból hazatérve nagyobb eséllyel metéltették körül újszülött fiaikat, így megóvva őket a felnőttkori körülmetélés kellemetlenségeitől. A II. világháború kitörése előtt Amerikában már 40-50%, Nagy Britanniában pedig 30-40% volt a körülmetéltek aránya, s a brit arányok is tartósan emelkedtek. A II. világháború idején az észak-afrikai, illetve a csendes-óceáni hadszíntereken a körülmetélt katonák hatalmas előnyben voltak a körülmetéletlenekkel szemben: nem zavarta őket a homok, az izzadás vagy akár a nedvesség. Az amerikai haditengerészetnél különösen gyakori volt a körülmetéletlen újoncok körülmetélése a nyugati parti behajózás után, hiszen 2-3 hét is eltelt, mire a nyugati parti behajózás után elérték a japán vizeket, így bőven volt idő a gyógyulásra.

A II. világháború után az utak kettéváltak: az Egyesült Államokban a körülmetéltek aránya az 50-es évek végére elérte a 90%-t, míg a brit állami egészségügyi ellátás, az NHS levette az újszülöttkori körülmetélést a támogatott beavatkozások listájáról, s a körülmetéltség aránya gyorsan és radikálisan csökkent, a mai 10% körülire. Így az 1991-es első, majd a 2000-es évek elejének második Öbölháborúja idején a többnyire körülmetéletlen brit katonáknak sok problémája volt a sivatagi homokkal, míg a szinte általánosan körülmetélt amerikaiaknak nem volt baja!

Az utóbbi 20-25 év tudományos felismerése következtében, mely szerint a körülmetéltség védelmet nyújt a HIV vírus ellen, kormányzatilag támogatott körülmetélési programok indultak azokban az afrikai országokban, ahol hagyományosan ismeretlen vagy ritka a körülmetélés, s ezek a programok a hadseregekre is kiterjedtek, ahol nagyon hatékonyan végre lehetett hajtani a programot.

Ezekre a felismerésekre épített az a kínai tanulmány, amely a körülmetéltség és fegyveres erők viszonyát elemezte.

Hazánkban 1868 és 2004 között volt általános hadkötelezettség, azaz sorkatonaság. A fiatal férfiaknak (akkor még nem voltak katona-nők) első találkozása a hadsereggel a sorozás volt, melyre a sorkatonaság utolsó évtizedeiben 17 éves korban került sor. A sorozás alatt nyilvántartásba vették őket és lezajlott az első orvosi vizsgálat, amely általában elég formális volt, nem volt egy alapos, mindenre kiterjedő vizsgálat. A tényleges sorkatonai szolgálatra behívottakat a bevonuláskor újabb orvosi vizsgálatnak vetették alá, de a tapasztalatok szerint nagyon ritkán ellenőrizték a fiatalok nemi szerveit. Egyes orvosok beszámolói szerint, a katonai szolgálat alatt viszont sokszor előfordult a tisztálkodás hiánya vagy a kezeletlen fitymaszűkület miatt a körülmetélés, melyre a katonai kórházban került sor.

2004 óta nincs sorkötelezettség, így elmarad a fiatal férfiak általános orvosi vizsgálata is. A szerződéses, illetve önkéntes katonák beszámolói szerint a bevonuláskor nem szokták ellenőrizni a nemi szervek állapotát, így a fitymaszűkületet sem.  Ma már a Honvédségnél sem ritka a körülmetéltség, s vannak beszámolók arról is, hogy a bevetéseken, illetve a hosszú gyakorlatokon mindenféle hímvessző problémával küszködő katonáknak a többiek ajánlják a körülmetélést. Ugyanakkor sok katona fejében a körülmetéltség még mindig erősen a zsidósághoz kötődik, s nyomós orvosi indokok mellett is nehezen vagy egyáltalán nem vállalják be a műtétet.

A mai Honvédség egyik legfontosabb tevékenysége a nemzetközi missziókban történő részvétel, melynek során a legtöbbször nagyon meleg éghajlatú helyeken állomásoznak. Nincs tudomásunk arról, hogy a misszióra történő felkészítés során a katonáknak felajánlanák vagy javasolnák a körülmetélést, pedig nagyon is indokolt lenne.

* * *

Körülmetélt katonák írták:

"2016 februárjában volt a körülmetélésem. Katona vagyok és sokszor fordult már elő hogy sokáig alig tudtunk tisztálkodni és több kollégám ajánlotta, hogy ez egy jó megoldás. Megcsináltattam és tényleg jobb!"

Roli (2016)