V. Tamás

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2009-02-27 - 23 évesen
Orvos: állami

Alapadatok

V. Tamás
körülmetélés
orvosi ok
2009-02-27
23
állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

Hi!

23 évesen, orvosi indokból végeztettem el a körülmetélést a harmadik lábamon 2009. február 27-én. A történetem elég hosszúra nyúlik vissza. Ezzel a kis írással az a célom, hogy aki még bizonytalan, vagy nincs tisztában mi a teendő, az hiteles információhoz jusson. Pontokba szedve írom le mindent, amit fontosnak találok. Így, aki már sok történetet olvasott, akár át is ugorhatja rövid életem történetét. Az elején annyit, hogy bármi is legyen a panaszod húzás az urológushoz, majd MAXIMUM 2 hónap kisebb kellemetlenség után atom-biztosan küldheted a bőrös virslit a Szopamacakúrapapa szigetekre életed végéig.

Előzmények

Az egész 10 évesen kezdődött. Akkor már volt merevedésem és kissé kellemetlen volt. Nézegettem és húztam volna a bőrt, ameddig lehet hátrafelé. Később se lett jobb, se rosszabb. Majd nem sokkal rá (hogy pontosan mikor az nem egyértelmű) olvastam a fitymaszűkületről. Akkor először érdekesnek tűnt, majd jött a megvilágosodás. Már most itt elárulom, hogy a műtét előtt 3 nappal jártam először életemben urológusnál, aki relatív fitymaszűkületet állapított meg, rövid fékkel (frenulum breve). Ez azt jelenti, hogy bár ernyedt állapotban hátrahúzható volt a bőr, merev állapotban csak a kalap alá (a makk alsó része) tudtam visszahúzni kisebb fájdalommal, feszítő érzéssel. Egyébként félig merev állapotban a relatív fitymaszűkület miatt egy kisebb gyűrű keletkezett a péniszemen. Nem ez volt a legnagyobb baj. Szexuális aktus után a fitymám bedagadt néha és sűrűn be is repedezett (nagyon sűrű szexuális élet mellett, és nem volt mindig kellemes. Ahogy teltek az évek egyre jobban kellett magamat győzködni arról, hogy nekem bizony semmi bajom nincs. Ugyan már, komoly kapcsolatom van, 5 év alatt túl voltam az ezredik aktuson is (számoltam, hehe) és még nem szakadt el a semmi (akkor még nem tudtam, hogy féknek hívják azt a feszes húrt, és nálam ezzel is probléma van), az ”asszony” imádja, akkor biztos így jó ez! Ezen a ponton megállt a történet. Nem éreztem kisebb nemi vágyat, vagy bármi negatívat. A tüneteim megvoltak, de együtt éltem vele. Ha tudtam volna, hogy 40 perc az egész! Na, változtam. Végre elég sok mindennel szembe mertem nézni. Ez néha nem mindig jó, mert az ember akkor se tartja csukva a száját, mikor kellene. 2009. február 24-én nem bírtam tovább. Valahogy azon vettem észre magam, hogy a fitymaszűkület után keresek a neten. Több úgynevezett „anti-circ” oldalt találtam elsőnek. Egy valamit legalább megtudtam. Többségük sokkal járatlanabb a témában, mint én. Aztán a www.korulmeteles.hu-ra keveredtem el. Ez elég komolynak és hitelesnek tűnt, bár aki belinkelte az írta, hogy mindenki metélkedjen körül, mert az milyen jó. Ezt még később is írom, de most sem hagyom ki. Ha valaki azért metélkedik körül 30 évesen, hogy kevesebb, vagy semmi bőrt ne kelljen hátrahúznia fürdéskor, az bizony nem normális! Tehát András (jóvágású_fiú) oldalát fél perc után bezártam. Eljött az idő, hogy szembenézzek a problémámmal. De nagyon nem akartam. Egy hosszúra nyúlt (álmatlan) éjszaka után az itt található pontos információnak köszönhetően el kellett ismernem, amit mindig tudtam. Fitymaszűkületem van, (mint kiderült) rövid fékkel. Ezt csak orvos gyógyíthatja, és magától nem múlik el! Egészen addig, amíg el nem jutottam addig a részig, hogy a fitymán kisebb szakadások, repedések jelennek meg, addig úgy gondoltam ez a betegek dolga. Magamra ismertem. Mert nekem meg is duzzadt és hegesedett picit. Nem volt komoly, hiszen évek óta ezzel éltem együtt.

Mikor már megtudtam pontosan mi a bajom, azt is megtudtam, hogy urológusnak hívják a szakembert, akihez fordulnom kell. Akkor itt álljunk meg. Leírnám, hogy mekkora a tudatlanság ebben a témában Magyarországon. A történelmi háttere az oldalon ennek megtalálható. A zsidó vallással, hívőkkel sosem találkoztam. Láttam egyszer 30 méterről egy kalapos, szakállas embert hosszú kabátban 30 fok melegben. Róla ránézésre tudtam, hogy zsidó, illetve Köves Slomóról olvastam többször üzleti magazinokban. A Bibliát behatóan ismerem. A történelem elég komoly tárgy volt az egyetemen és engem érdekelt is. Megkereszteltek gyermekkoromban, azóta nem is voltam templomban. Tehát, ha valakit érdekel, akkor az internet és ez az oldal rengeteg információt tartalmaz. Míg végig nem olvastam ezt az oldalt (bár tudtam mi a bajom) fogalmam sem volt mit vágnak le és mit is jelent ez az egész. Az urológusról azt hallottam, hogy a seggemben turkál ... Ha azon izgulsz, hogy lezsidóznak, akkor keresd az iskolázatlan emberek társaságát, erőltesd ki tőlük. Egyébként ettől sosem féltem, bár ívből teszek is rá. Ha majd nekik is fáj és ez a megoldás az egyetlen, akkor megértik. Tehát visszatérve a sötétség korába, elmondom, hogy soha egy orvosnak nem tűnt fel, hogy nálam egészségügyi probléma van! Sosem kezeltek emiatt a 23 életévem alatt. Felvilágosításra így végképp nem is számíthattam. Nem véletlen, hogy manapság a 20 és 40 év közötti férfiak jelentkeznek a dokinál műtétre egészségügyi okokból önként… Tehát a bajom sokkal gyakoribb, mint gondoltam. Bátran, annak a reményében, hogy többé nem kell hazudnom magamnak

2009. február 25-én telefonáltam a körzeti rendelőbe és büszkén mondtam, hogy mi a panaszom a telefonba.

Másnap bementem, megvizsgáltak (két különböző helyre mentem, két külön dokihoz, de erre semmi szükség nem lett volna…) és azt mondták, hogy az Irgalmasrendi Kórházban meg tudnak műteni. A második doki nagyon szimpatikus volt, de mondta, hogy ő hetekre be van táblázva. Nekem mindegy volt, csak legyek már túl rajta. Átmentem oda, recepción bejelentkeztem, és a doki kérdezte (már a harmadik, ő műtött), hogy mikor legyen a nagy nap?! Mondom, ha ráér doki holnap… Ráért! Másnap, műtő takarítás előtt megműtöttek reggel. Mit mondjak, ha néhány doki megrángatja a műszert, már akkor jöhet a kés is.

A műtét és a gyógyulás napjai

Akkor most jön az a rész, hogy én nem vágytam soha semmi másra ebben a témában, mint hogy a természet eme műve olyan legyen, amilyennek lennie kell. Sajnos önhibámon kívül nem csúszott simán előre-hátra a bőr rajta végig. Én akkor lettem volna a legboldogabb, ha egészséges farokkal születek. Nem így lett… Az alábbi pontokban leírom, mi lett az emberrel, akinek túl sok ideje volt nézegetni a farkát. XD

2009. február 27. A műtét napja

A doki mondta, hogy reggel 8-ra menjek. Lesznek előttem, így a délelőtt valamikor megműtenek. Olvastam, hogy ehetek, ihatok a beavatkozás előtt. Azért rákérdeztem. Azt mondta, hogy pár injekció és kész. Semmi olyan, ami indokolná az éheztetést. Vártam. Közben 50 évnél idősebek voltak ott és volt, aki sóhajtozott, volt, aki várt türelmesen. Teljesen megértem utólag szegény Dezső bácsit, aki odajött hozzám (tudtam volna tisztes távolságban is ülni tőlük, de a műtő ajtaja a váró mellett van). Megkérdezte, miért vagyok itt. Nos, kissé vicces ez… De ott a vesekő problémával küszködőket is kezelik, szóval elmondta mi a baja. Mikor mondtam, hogy szeletelés lesz, úgy sziszegett, hogy nem bírtam megállni nevetés nélkül. Tehát az Irgalmasrendi Kórházban a várón át (előtte a folyosón) vezet az út a műtőbe. Ott mindenki megcsodálhatja a mosolygó betegeket hordágyon míg betolják a műtőbe. Épp azon gondolkoztam, hogy de jó is lesz majd nekem ez, amikor a doki jött. Mutatott egy egyágyas szobát! Ez arrafelé elég nagy szó. Pereg a festék a falakról, kissé régebbi az épület… Áthúzták az ágyneműt. Ekkor mondta a doki, hogy papucsot nem árt hozni. De nem vittem, ezért adtak. Megjött a műtős segéd. Öltözz át, mindjárt jövök, mondta. Hehe, mibe?? A legnagyobb meglepetésére másodperceken belül egy szál kolbászban álltam előtte. „Na, akkor megkapom a köpenyt, vagy mi?” Felvettem és bizony össze kellett fogni, mert nem volt hol bekötni. „Vigyázz, mert kilátszik a farkad” megjegyzésénél (fülig érő szájjal) éreztem milyen vicces is ez. Besétáltam a műtőbe. Felfeküdtem az asztalra. A láblekötözést nem kell komolyan venni. Nekem szigeteléshez két gumilapod kötöttek valami cérnával a bokámra. A függönyt feltették, így nem láttam. mikor kipakolták az ollót és egyebeket. A Lidocain nálam nem nagyon működik. Ezt mondtam is. Ezért dupla annyit adtak kezdésnek. Így is mindent éreztem és a varrásnál már Pamela Andersonról beszélgettem a dokival. A komolyabb tekintetű műtősnő is kissé megenyhült a végére. De nem haltam bele. Az elején ollóval kezdett. Az fájt. De csak azért, mert egyedi eset vagyok! Nálam más fajta érzéstelenítési módszer kellett volna! Egyébként az ember kis húzást és kellemetlenséget érezhet. Szóval kibírtam. A műtős fiú is ott volt, aztán lelépett a több helyiségből álló műtőt takarítani. De utána ketten jöttek vissza és poénkodtak. Valami varázsa van, mikor a doki a függöny felett maszkban áthajolva, vigyorogva mondja, hogy mindjárt vége. Egy olyan fejet érdemes látni egyszer. A vége felé, mikor már három öltés volt hátra mondta, hogy a makk egyharmadáig vissza fog csúszni a bőr. Na, mondom, nem ebben egyeztünk meg! Erre felajánlotta, hogy még vág belőle. Na, ez nem hangzott valami csábítóan. Befejezte, megmutatta. Amikor a frissen varrt farkadon a doki huzigálással mutatja a ”kis játékot”, amit hagyott, valami leírhatatlan. XD Semmi rosszat nem láttam! A varrás a makk alatt megmaradt bőrön futott körbe és kész! Szép volt. Bekötötte szorosan, majd vissza a szobába gyalog. A jó dolgomban tv-zni már nem volt bőr a képemen. Egyébként se néztem tv-t már évek óta. A ”Margitka só” egy része helyett inkább megismételtem volna a műtétet. Irány a WC! A szoros kötés miatt a makk lilás volt és a húgycsőnyílás úgy nézett ki, mintha össze is zárult volna teljesen. Nos, nekem végén nem akartam átjönni a lé, hanem a közepétől kezdve. De csak sikerült. A spriccelés megvolt, de mit várjon az ember, szorító kötéssel a bájdorongon? Majd pár perc múlva a cerka vége szúrni kezdett. Kértem fájdalomcsillapítót egy 45 kilós, 150 centi körüli (bár nagyon határozott) nőtől. Kettőt kaptam a sorszámmal ellátott tablettából. A doki jött egy bő óra múlva. Néhány tanácsot adott és mondta, hogy a kötést holnap leszedi. Boldogan megyek haza, hogy ezzel vége.

2009. február 28. A műtét másnapja

Az előző nap, műtét előtt is már valami furcsát éreztem. De estére világossá vált mi is a bajom. Életemben most fáztam meg a legjobban. Az éjszaka közepén arra ébredtem fel, hogy reszketem. Szép. Kisebb lázam, komoly fejfájásom volt. Két óránál többet nem tudtam egyfolytában aludni. Reggel van. A sok vizelés miatt a kötés átázott. Ha a friss, még jóformán be sem hegesedett műtéti sebet nedvesség éri, akkor egy cseppnyi vért engedhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kötés felszívja a legkisebb csepp vizet is és mindenhol olyan lesz… Ha másnapra kissé pirosas a kötés, akkor az még nem azt jelenti, hogy a varratok mentén vérzel el. Az este inkább köhögéssel és reszketéssel telt, mint merevedéssel. A gyakori vizelés segít. Tényleg.

Na, reggel akkor irány a doki. Pár percet kellett várnom szombaton és már rá is borított a kötésre valami hyper nevű cuccot, amit állítólag a szőkítésnél használnak. Na, én sosem voltam egy Eminem rajongó, szóval hidegen hagy. Szó szerint, ugyanis kissé megéreztem lázasan, mikor ráöntötte a kötésre. Ekkor sisteregni kezdett és szépen, szinte magától leesett a kötés. Nem volt lila a makkom! A bőr sem volt jobban megdagadva, mint régebben egy-egy hosszú szex után! Se véraláfutás, semmi. Mintha már meg is gyógyult volna. Persze ott virítottak a varratok benne… Úgy nézett ki, mint normális állapotában. Miután megjegyezte a doki, hogy elég szarul nézek ki (még hangom sem volt, hogy válaszoljak) mondta, hogy holnaptól már zuhanyozhatok és folyhat a víz a varratra. Kamillázás majd keddtől. Akkortól mehet a Betadine és a Neogranormon kenőcs (a kettő együtt 1.500 Ft.) is, amiket fültisztító pálcával a legegyszerűbb felvinni. Adott a vonatokon található „törlőkendőhöz” hasonló géz lapot is. Elég nagy. Ő azt mondta, hogy hajtsam ketté, tekerjem a makkosra és egy szál ragasztó szalaggal rögzítsem. Megyek haza, és valami érdekeset érzek. Először csak ”felelősségteljes” léptekkel, de később már egyre jobban görnyedve. Épp azon gondolkodom, hogy mennyi cukrot tegyek a kamilla teába amikor vizeléskor átázik a gézlap és leesik. Ahha! Akkor láttam, hogy ugyebár nekem a doki hagyott bőrt, hogy ne szorítson többé semmi. Ez pont akkora, hogy a kissé megdagadt (maradék) fityma varrata beleforduljon a makkba. Így egy jó ideig fogtam kötés nélkül. Legalább jól megnéztem és csináltam pár képet. Estefelé be akartam kötni. De nekem ilyesmiben nincs tapasztalatom. A lényeg, hogy elmentem egy este is nyitva tartó patikába és vettem 6cm*5m-es pólyát ragasztóval. Ezzel úgy kötöttem be (sokadik nekifutásra sikeresen) a cuccot, hogy a dokitól kapott gézt a makkra tekertem és a varrt fitymát hátrahúzva ráhúztam a kötszert szorosan. Már voltam WC-n és így 5 órát tudtam aludni! Akkor is csak azért keltem fel, mert reszkettem és bevettem egy Coldrexet.

2009. 03. 01.

A halálomon vagyok. A torkomon alig megy le valami. Szúr, és hányingerem van. Már alig reszketem, de az utolsókat rúgom. Ezt leszámítva semmi gondom nincs. A rudi jól van, köszöni szépen. Nem fáj, nem duzzad. Nincs is nagyon időm foglalkozni vele, de nem is kell. Megtanultam bekötni a sebet. Tehát a gézlapot ”makknyi” szélességűre vágom és a kötszerrel kicsit szorosan rögzítem. Így már nem szúrhat a varrat. Eléggé érzékeny vagyok, mint kiderült lenn délen, de a második kötésnél már nagyon jól csinálom. Amúgy a tövénél lehet néhány hosszabb szál ragasztó szalaggal rögzíteni. Ez szerintem nem fontos mindenkinek, de a varratok nálam már a makkban vannak! Délután tudtam kicsit aludni. Minden szép és jó, csak ne ázna át ez a kötés.

2009. 03. 02.

Ezt is megéltük. Tegnap lefeküdtem este 11-kor, és ma reggel hatkor keltem fel! Érdekes érzésem van. A vizelési ingert nem a húgyhólyagban, hanem a makkomban kis szorításként érzem. Szívből remélem, hogy nem annyira vágott vissza a doki. A sok Coldrex megteszi a hatását. Ma van hangom, a köhögés sem fájdalmas és alapjában véve jól vagyok. A duzzanat szinte teljesen el is múlt. Nem mellékes, hogy bárkinél normális lehet pár másodperces belenyilalló érzés, ami magától elmúlik. Ennyit a dolog fizikai részéről. Tegnap Fekete dokinak írtam egy mailt. A makkom alján a fékből egy kis darabot hagytak. Valószínűleg túlreagáltam. Bár mondták, hogy lelapul, de nem nagyon hittem. A választ nagyon hamar megkaptam és azt mondta, hogy van korrekciós műtét, ami tényleg fájdalom mentes és nincs hetekig tartó lábadozás. Ez így sokkal jobb. Ha később ezt választom, akkor már tudom, hogy a megoldás olcsó, egyszerű és gyors. Bár biztos lelapul, nem vagyok kivétel én se. De az átlagosnál is szebbre akarom. :P Egyébként, ha nem esne ki minden varrat egy hónap alatt, akkor beleülök egy kád kamilla teába és ki sem szállok míg mind ki nem jön. Nem hiányzik a doki finom keze… Tegnap végre levettem a szűk alsót. Ez okozta az egyetlen problémát. Sosem hordok alsóneműt, csak a leghidegebb télben. Végre az érzékeny fék maradéka és a makk alja nincs leszorítva. Ez fájt. Viszont a gatyában szabadon tud mozogni, de nem ütközik neki semminek. Nekem ez a legjobb! (Az egyetlen elviselhető és kényelmes megoldás.) A pár réteg kötszer megakadályozza, hogy a varrat bármibe beleakadjon. A 40 perces műtét és a 13 éven tartó töketlenkedésem csak emlék. Minden a leggyorsabb és legjobb úton halad. Van más dolgom mos tmár, mint ezzel foglalkozzak.

Tapasztalataim az orvosokról, Urológia, tévhitek

Sokan kérdezgetik a neten, hogy milyen diszkréció mellett történik mindez?

Erre annyit tudok írni, hogy napi 30 olyan beteg jelenik meg náluk, akiknek pl. cukorbetegség miatt összeszűkül a fitymája és alatta takarítani kell, vagy a heréje ment össze/nőtt meg stb. A te problémád is fontos, de könnyen orvosolható és tényleg több olyat fognak arrafelé, mint kilincset… Az orvosok 90% - a jó fej és akkor is normálisan meghallgat, ha éktelen hülyeségeket kérdezel. A nővér vagy nem is lát téged, és kettesben tartózkodsz a dokival (ő külön helyiségben van), vagy végig mögötted ül a nő és vizsgálatra paraván mögé mész a dokival kettesben. Tehát senki nem űz gúnyt belőled. Nem mellesleg jogosult vagy ellátásra, tehát ki is van fizetve…

Kisebb lesz a répa műtét után?

Jelentem, nem. Épp ma néztem. Körülmetéléskor egy kis darab bőrt vágnak le a fitymából. Így engedik a szerszámot kinyújtózni. Tehát nemhogy kisebb lesz, hanem akkora amekkora neked lenne, ha minden rendben lenne. Nekem szorított is, így biztosan tudom, hogy a makkom végre szépen ki is tud nyílni majd. Nekem egyszer egy méréskor (az ”asszony” vette kézbe) 18 centi és néhány milliméter jött ki. Most akár egy centivel is nagyobb lehet. Esztétikailag össze sem lehet hasonlítani majd.

Okozhat-e impotenciát a körülmetélés?

Nem. Csak akkor, ha a doki tőből levágja az egészet. De akkor biztosan.

Kis méretű péniszem van. Lehet ez akadály körülmetéléskor?

Azokban az országokban, ahol generációkon átívelő hagyománya van, vagy bevett szokásként alkalmazzák, az újszülötteken a születés után még a kórházban, vagy az azt követő hetekben, években végzik el.

Hogy néz ki a vizsgálat?

Az első doki nálam meg volt áldva a cukorbetegséggel. De megnézte. A többi azt mondta, a leletek után. Az összes többihez már a (vér, vizelet) vizsgálat eredményeivel sétáltam és ott fel kellett feküdni az asztalra, gatya le térdig. Gumikesztyűt húz majd (melyik doki mennyire) finoman hátrahúzza a bőrt. Csodálatos érzés. Valahogy nem szeretem, ha férfiak nyúlnak ”veszélyes” helyekre, de semmi komoly. Leányálom. Megnézi a féket és a bőrt. Abból tökéletesen, minden fájdalmas vizsgálat nélkül pontos szakvéleményt tud adni. Nemhogy fáj, de egyenesen megkönnyebbül az ember, hogy csak ennyi volt. Az egész 20 másodperc. Egyébként teljesen biztosan elküld vérvételre (nagyon kevés vért vesznek le) és vizelet vizsgálatra. Vérvétel után feltöltesz egy műanyag poharat pisivel és kész. Akár vihetsz is… Ott lesz wc, de nem fog senki a bránerre bámulni, mert egyedül leszel valószínűleg. (A zárható ajtó már nem új dolog.) Ajánlatos úgy menni, hogy nem reggeliztél a pontos eredmények érdekében. Kibírsz az ébredéstől számítva 2 órát! De inni ihatsz, sőt ajánlott is. ? Utána nem érzel semmi rosszat, még délután kész lesznek a leletek. Mindig vigyél TAJ kártyát és személyit.

Mi a jobb a részleges, vagy a teljes körülmetélés?

Nos, ez attól függ. Általában a teljes körülmetélés a frenulum eltávolításával a legbiztosabb megoldás. Az orvosod megmondja a számodra legmegfelelőbb megoldást! Egyébként, ha gyermekkorodban kezeltek vele, de nem volt sikeres akkor ne hagyd, hogy kiújuljon. Sokszor visszaszűkül a bőr műtét után, vagy idős korodra mehetsz vele megint orvoshoz. Esetleg, ha csak a fék rövid nálad és a relatív fitymaszűkületed nem feltűnő, akkor a frenulotomia (a fék átvágása, eltávolítása) után láthatod majd, hogy a bőr összeszűkül a kéjlécen. Akkor mehetsz majd megint…A sorsod a te kezedben van. XD Az én esetemben én kértem a teljes körülmetélést! Utána már nincs ami szoruljon. :D Az urológushoz nagyon könnyű eljutni. A legtöbb helyen beutaló sem kell. Én Budapesten vagyok jelenleg. Itt tőlem csak időpont egyeztetést kértek. Hívd fel a kiválasztott rendelőt és már meg is mondják mikor fogadnak. Csak és kizárólag az orvosnak kell beszélned a bajaidról. Tehát ne kövesd a példámat, hogy a recepcióst fárasztom a szűk bőrrel. XD

Köszönet

Szeretnék minden, a történetét beküldő embernek köszönetet mondani. Nem csak a részletes leírásért mi történt velük, hanem az ÍZLÉSESEN HUMOROS megjegyzésekért. Sokat segítettek a kezdeti stressz oldásában és a bizonytalanság megszűntetésében. Továbbá Andrásnak, aki mind MSN-en, mind telefonon hasznos tanácsokkal látott el. Ő üdvözölt elsőként a ”vágott farkúak” között egyébként. Ezek nélkül az emberek nélkül még most is szenvednék. Végre válaszokat kaptam, így tudtam mi várhat rám. A döntés sajnos nem teljesen volt az enyém (akár egész életemben fájhat, ha akarom…), de felbecsülhetetlen mindaz, amit egy ismeretlen emberért tettek. Kijelentem, hogy sem orvos, sem pedig szakértője nem vagyok a témának. Célom az, hogy segítő szándékkal, barátságos hangvétellel a saját tapasztalataim megosszam. Minden kérdésben a szakorvos tud biztos és helyes választ adni! A beteg műtét utáni ellátása a műtétet végző orvos feladata. Tehát (mivel legtöbbször mobil telefonszámukat is megadják) hozzá kell fordulni minden kérdéssel.

V. Tamás

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.