Sz. Csaba

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2006-06-21 - 23 évesen
Orvos: állami

Alapadatok

Sz. Csaba
körülmetélés
orvosi ok
2006-06-21
23
állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

Az élet fája
Hurrá, lassan huszonhárom éves vagyok. Feldobottan mondtam barátaimnak, majd nagyot kortyoltam borospoharamból. Aztán ez a buli is véget ért, mint ahogyan ez szokott lenni. Így hazajöttem és lefeküdtem…
A reggel borzalmas, vagyis inkább fájdalmas volt, nem az elfogyasztott bor mennyisége miatt… Más volt a baj, de akkor még csak sejtettem, hogy mi is lesz ennek a vége. Lényeg a lényeg…
Éltem a fiatalok mindennapos életét suli néha meló, majd bulizás, csajozás, meg miegymás. Olyan vagyok, mint amilyennek kell lennie egy huszonhárom éves srácnak: szemtelenül fiatal. Egyik reggel arra keltem, hogy az éjszakai merevedés során egy enyhe repedés jelent meg a fitymámon. Mondhatom némi cinizmussal, kellemes érzés volt. Első reakcióm: Majd elmúlik! Nem vagyok egy doktorhoz járó típus, hála istennek. Bekrémeztem, majd vártam egy-két napot, hátha javul. Aztán eltelt egy hét, majd kettő és végül egy hónap. A folyamatos krémezgetés és a gyakorta jelentkező tünetek hatására végül rávettem magam, hogy orvoshoz menjek…

Szerencsémre az orvos az ismerősöm ismerőse volt. Így legalább azt mondhattam, „jó kezekben vagyok”. Aztán annak rendje és módja szerint megvizsgált, majd levonva a következtetést így szólt: - Hát Csaba, ezt operálni kell. A doki rendes volt, megkaptam a beutalókat a vizsgálatokra. Majd hazajöttem. Ekkor gondoltam: Internet, de hát itt minden van.. Talán ez is. Így találtam meg a körülmetélés fórumot. Ennek még mai napig örülök. Sokat segített. Leginkább a beszámolókból merítettem erőt. A szűkületet tekintve enyhe volt, csak merev állapotban volt úgymond „gázos”, egyébként nem nagyon lehetett észrevenni. Hogy mitől jött ki, azt nem tudom. A vizsgálatok szerint nem vagyok cukorbeteg, így az kilőve. Valószínűleg gyermekkori szűkület volt, ami mostanra erősödött valami hatására…

Eltelt egy hét, és én félve ám, bár reményekkel telve feküdtem az ágyon. Műtétre készültem és fájdalomra. Ám ez elmaradt. Betoltak, az orvos felhajtotta a rámterített lepedőt és belevágott. Először is beadott három Lidokain injekciót, amitől egy pár másodpercen belül már nem éreztem semmit. Belefogott. Eltávolította a fitymám. Akkor tudatosult ez bennem, amikor hallottam „csattanni” azt az orvos mellé elhelyezett fémtálba. Aztán következett a „fércelés”. Érdekes volt… A combomon és az alhasam körül éreztem egy kisebbfajta matatást, de semmi többet. Aztán elkezdett múlni a szer hatása. Na akkor kaparni tudtam volna a csempét a falról. Épp akkor kezdett csökkenni a hatás, amikor a doki egy öltés közepén járt. Nem bírtam tovább. Kértem még egy szurit. Megkaptam. Abban a pillanatban, mintha elvágták volna a fájdalmat, megszűnt. Majd röpke negyvenöt perc matatás és varrogatás után, kitoltak egy helyiségbe, ahol lesegítettek az ágyról és egyedülhagytak. Felöltöztem és az instrukcióknak megfelelően megvártam az orvosom a váróteremben. Kicsivel később megérkezett, kicserélte a kötésemet és további szép napot kívánt. Majd eljöttem a kórházból. Másnap visszamentem, megnézte a kötésemet, kicserélte ismét, majd információkkal látott el. Ezek az infók a szokásosak voltak. Borogatás kamillával, még egy-két napig kötözés és aztán teljesen szabadon kell hagyni gyógyulni, hintőporozni és a többi…

Eltelt egy pár nap és eljött az ideje, hogy szembesüljek a végeredménnyel. Kissé félve ám, de kíváncsian álltam a fürdőszobában. Levettem a kötést és ámultam, bámultam. Az első, amit láttam, egy-két enyhe véraláfutás a szoros kötés és az éjszakai merevedés miatt. Varratok és ráadásul nem is egy kettő, hanem legalább nyolc. Akkor kicsit meg voltam ijedve. Lesz ebből még valaha valami? – kérdeztem magamtól, de a java még csak ez után jött…

Éjszakai merevedés mindentől. Ha boxerben voltam attól, hogy hozzáért a szövet, ha csak be voltam takarva, akkor a takarótól, ha ki voltam takarózva, akkor meg csak a szellőtől. Két vagy három nappal később valahogy alábbhagyott és akkor már tudtam aludni úgy négy-öt órát. Boldogvoltam, hogy végre kipihenhetem magam kicsit. Egy héttel később már végig tudtam aludni az éjszakát. Ahogy telt múlt az idő kezdett lappadni a duzzadtsága, és kezdte végre visszanyerni jól megszokott formáját, alakját. A folyamatos krémezés, hintőporozás és borogatás hatékony módszernek bizonyult, mert két héttel a műtét után, már szinte teljesen begyógyult. Na ekkor a kezembe vettem az irányítást. Kíváncsi voltam, hogy néz ki akció közben. Először furcsa volt, kissé idegen. Az évek alatt jól begyakorolt mozdulatok, már nem bizonyultak oly hatékonynak, mint azelőtt. Így kénytelen voltam kidolgozni az újakat, de nem bántam meg…

Sem a műtétet, sem az új módszereket. Tapasztaltabb lettem, jobban felfedeztem, megismertem a testem. Minden perc egy újabb élmény. Nyitottabbá váltam, ezáltal könnyebben és természetesebben tudok beszélni ezekről a „kínos” témákról. A körülmetélésről, az ezt megelőző dolgokról és persze a folyamatról is.
És, hogy mit szóltak ehhez közeli barátaim és a lányok?

Hát igen. A csajok érdeklődnek, arról, hogy hogyan zajlik egy ilyen folyamat, mennyire fáj, és persze, az eredményről. Elmondásuk szerint jobb, mert tisztább, nem kell szex előtt „bemosakodni”, nincs furcsa szaga és a többi. Egyszerűen tisztább. A barátok is érdeklődnek. Furcsa, de itthon nem bevett szokás, hogy minden fiút körülmetélnek kiskorukban, így tájékozatlanabbak a fiatalok. Neki sem árt egy kis „élménybeszámoló”. Így nekik is elmondom az egészet, persze csak akkor, ha kíváncsiak…

Végezetül egy kis útravaló egyéni tapasztalat. A műtéttől nem kell fájni, mert fájdalommentes. Utána pár napig arra lehet számítani, hogy merevedés úton útfélen. Javaslom, kényelmes alsónadrágot viseljetek. Boxert semmiféleképp nem ajánlom. Tartsátok be az utasításokat, a borogatást és a hintőporozást. Ne aggódjatok, a püffedtség és a duzzanat pár nap alatt megszűnik. Hogy mikor gyógyul be, a szervezet és ápolás kérdése csak. Ami a legfontosabb, ha valaki nem olyan eredményt kapott amilyet megálmodott, ne csüggedjen a visszamaradt heg az évek múlásával rengeteget javul, szépül. Amennyiben pár év elteltével még mindig elégedetlenek lennétek a végeredménnyel, akkor meg ott a plasztikai sebész.

 


Gyógyulás után a tisztítás valóban könnyebb, valóban ellenállóbb lesz a makk bőre kicsit és ez csak előny. Nem kell félni nem lesz érzéketlen! Tökéletesen fogod vele érezni még az alsógatyát is. Egyszerűen többet kel vele dolgozni, de megéri. Nekem bevált, és neked?

Csaba

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.