K. Zsolt

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2007-07-04 - 21 évesen
Orvos: állami

Alapadatok

K. Zsolt
körülmetélés
orvosi ok
2007-07-04
21
állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

A történetem valamikor 2000. környékén kezdődött és 2007. nyarán ért véget. Már kisgyerekként tudtam mi a körülmetélés. Az oviban volt ugyanis egy srác, aki körül volt metélve, s amikor ovis voltam, mindig azzal rémisztgettek anyukámék, hogy olyan lesz, mint annak a srácnak, ha nem húzom hátra rendesen fürdéskor. Aztán meg általánosban is volt egy fiú, akinek le volt csupaszítva. Korábban is volt enyhe szűkületem, de nem akadályozott semmiben, csupán néha kellemetlen érzés volt merevedés közben a fitymám hátrahúzása. Kicsit „szorított”.

Tavaly nyáron viszont megelégeltem, és egyébként is mindig tetszett a csupaszított szerszám. Így hát június utolsó hetében felkerestem egy urológust, miután Andrásnál érdeklődtem a neten a dolog mikéntjéről. A doki megnézte, mondta, hogy bizony szűkületről van szó és kiírt műtétre, július 4-re. Részlegeset akart csinálni, de kértem, legyen inkább teljes. Szó nélkül belement. Július 4.-re szabadságot vettem ki. Szerda volt. Beutaztam a kórházba, megkerestem a műtő részleget, ahová kiírt az orvos. Bemutattam a papíromat. Elkísértek egy szobába, ahol kaptam egy köpenyt. Ebbe kellett átöltöznöm. Ezután egy nálam alig idősebb srác elkísért a műtőbe. Volt nagy meglepetés, ugyanis egy kisebb csoportosulás fogadott, mert a szomszéd műtőbe is ott gyülekeztek. Vártuk a dokit, közben kiderült, hogy egy huszonéves helyes nővérke fog segédkezni a műtét alatt. Kicsit zavarban voltam, de még engem is meglepett, hogy ez hamar elmúlt. Megjött az orvos, megkérdezték, hogy lekössék-e a kezem. Kérdeztem, miért. Erre azt mondták, van, aki nem marad nyugton. Mondtam, meg sem moccanok. Jött a fertőtlenítő, majd az érzéstelenítő, ami előtt figyelmeztettek, hogy apró szúrásokat fogok érezni. Egy kicsit kellemetlen volt, ahogy körbeszurkálták a pácienst, de nem volt vészes. Nem tudom pontosan mennyi idő telt el a műtőben. Nagyrészt nézelődéssel töltöttem az időt, ugyanis volt olyan, hogy egyszerre 6(!) ember is bent volt, holott a műtétet csak ketten végezték. Műtét közben nem sokat éreztem, az érzéstelenítés nagyon jól működött. Annyit érzékeltem az egészből, hogy odalent „matatnak”.

Mikor kész lett, visszakísértek a szobába, ahová először kerültem. Ott hagytak egy kis időt, hogy nyugodtan pihenjek. Kb. 30-40 percet feküdtem, mialatt elmúlt az érzéstelenítő hatása. Na, akkor fájt egy kicsit a bebugyolált „beteg”. Nem volt vészes, csak már éreztem, hogy mégiscsak egy műtét történt odalent. Jött egy nővérke, mondta, hogy öltözzek fel nyugodtan és menjek át a dokihoz, aki a műtétet csinálta. Felöltöztem, átmentem. A doki megnézte, elmondta, mik a teendők, mi várható az elkövetkezendő időben. És ennyi volt a kórházban. Hazautaztam, pihentem. Másnap ugyanis már mentem dolgozni. A szerszámot nem volt módom kamillás teában áztatgatni, de helyette találtam mást. Langyos zuhany, Betadine sebfertőtlenítő, gézlapos bugyolálás. Tökéletesen bevált. Első éjszaka nem volt semmi gond. Reggel a műtét utáni kötés leszedésekor volt enyhe vérzés, de semmi komoly. Az éjszakai merevedések alkalmával is előfordult enyhe szivárgó vérzés, de igyekeztem hamar lenyugtatni a műszert és sikerült is, így ezzel sem volt gondom. Hogy ne vérezzem össze az alsónadrágot, mindig „megágyaztam” egy kis gézzel. Ami viszont meglepett: következő hét hétfőn (műtét után 5 nappal) kiesett az első varrat. És szépen sorban a többi is. Nem telt el három hét és megszabadultam az utolsótól is (amit nekem kellett átvágnom, ugyanis nem akarta megadni magát). A makk érzékenysége egy külön téma. Eleinte nem is éreztem igazán, de az első hét végére már nagyon fura érzés volt, hogy állandóan szabadon van. Ezt volt a legnehezebb megszoknom. Minden egyes mozdulatot elég intenzíven éreztem odalent. De persze ez is elmúlt, nem kellett neki 3 hétnél több.

A műtétről nem tudott egy rokonom vagy ismerősöm sem. Nem mondtam el nekik, mert nem éreztem szükségét. Ismeretségi körömben nem tudom senkiről, hogy körül lenne metélve, így nem híreszteltem, hogy én megcsináltattam. Egyedül a barátnőm tudott róla, akivel akkor még nem voltunk nagyon közel egymáshoz. Utólag visszanézve nem bántam meg, hogy megcsináltattam. Nekem jobban tetszik, könnyebb tisztán tartani, és ami a legjobb, a barátnőmnek is nagyon bejön. Mindenkinek csak ajánlani tudom, nem lehet vele veszíteni semmit (a kis bőrdarabon kívül… Ha csak egy kis kellemetlenség is van a fitymával, érdemes tőle minél hamarabb megszabadulni, mert utána soha többé nem fog gondot okozni.

Üdvözlettel:

K. Zsolt

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.