N. Robi

Beavatkozás: körülmetélés / saját elhatározás
Időpont: 2010-01-20 - 28 évesen
Orvos: állami

Alapadatok

N. Robi
körülmetélés
saját elhatározás
2010-01-20
28
állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

Első körben meg kell említenem Andrást, aki ha nincs, és nem bátorít, akkor a mai napig csak halogatom a műtétet. Szóval, ha valaki nem meri bevállalni, keresse fel Őt, és mindenre korrekt választ ad. Köszi, András!
Hogy miért csináltattam meg? Nem vallási okból, nincs baj a nemi identitásommal, egészségügyileg sem volt problémám. Családban senki nem metélt, de még csak az ismerőseim sem. Úgy 2 éve kezdett jobban foglalkoztatni a dolog. Netezés, utánajárás stb… Tetszett, tetszik, ahogy kinéz, az is biztos, hogy tisztább érzést biztosít, és nem utolsósorban a lányoknak is tetszik. Több olyan lánnyal beszéltem, aki már volt metélt fiúval és kivétel nélkül mindegyik pozitívan nyilatkozott. Így 28 évesen érett meg bennem végérvényesen, hogy teljes körülmetélést fogok végeztetni magamon.
Ismerősön keresztül jutottam el az egyik vidéki kórház urológiai osztályára. Az orvos nagyon korrekt volt már a legelső találkozásunk alkalmával is. Egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy önszántamból szeretném megcsináltatni. Megvizsgált és megbeszéltük a részleteket. Ő is csak pozitív dolgokat sorolt fel a beavatkozás mellett. Megbeszéltük a műtét napját is.


A műtétre egyedül mentem, autóval. Ezt csak azért említem, mert lakóhelyemtől kb. 60 km-re van a kórház.

Reggel 8-ra mentem, adtak valami nyugtatót, de én azt nem vettem be, egyrészt mert még haza kellett vezetnem, másrészt mert egyáltalán nem voltam ideges. Aláírtam a nyilatkozatot és kb. fél óra múlva már a műtőben is voltam. Mindenki nagyon aranyos és jó fej volt. A beavatkozás teljesen fájdalommentes. Az első érzéstelenítő szurit éreztem csak, de tényleg egy szúnyogcsípéssel vetekedett az érzés. Közben beszélgettünk, hülyéskedtünk. Az egész kb. 40 percig tartott. Műtét után a délután két órakor esedékes vizitet meg kellett várnom és utána mehettem haza. A műtét utáni fájdalomról csak annyit, hogy nincs.

Legalább is nekem nem volt és az utam a kórházból egyenesen egy gyorsétterembe vezetett, mert már nagyon éhes voltam. Ettem, ittam, hazavezettem. Probléma nélkül.

 

Hazaérve a kötésen enyhe vérzésnyomok látszottak, különösen a fék környékén. Nem ijedtem meg, mert tudtam kb. mire számíthatok (a többi beszámolóból). Az éjszaka minden órában arra ébredtem, hogy merevedésem volt. Ez sem fájt, inkább attól tartottam, hogy szétnyílik a seb.

Másnap vissza kellett mennem a kórházba, a doki levette a kötést, mindent rendben talált és már be sem kötötte. Innentől teljesen szabadon volt. Kamilla, betadine, neogranormon…. – napi kétszer. A varratok szépen elkezdtek kipotyogni, a 10 napos orvosi ellenőrzésre úgy mentem vissza, hogy kb. 75% -a kiesett már. Az orvos mindent rendben talált. Innentől fogva már semmi dolgom nem volt vele, nem kellett kenegetni semmivel. Az enyhe duzzanat, ami a vágás körül volt, szép lassan elmúlt.

Az éles bevetésre műtéttől számított három és fél hét után kerítettünk sort a barátnőmmel. Számomra teljesen új érzés volt. Nem csak Ő, de én is határozottabban éreztem. Mindketten elégedettek lettünk a végeredménnyel!


Esztétikusabb, tisztább és sokkal jobb érzés! Egy dolgot bánok csak… azt, hogy két évig halogattam a műtétet.

 

Robi

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.