Sz. G. Zsolt

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2014-09-19 - 26 évesen
Orvos: dr. Romics Imre (Budapest) állami

Alapadatok

Sz. G. Zsolt
körülmetélés
orvosi ok
2014-09-19
26
dr. Romics Imre (Budapest) állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

he fitymaszűkületem volt, ami azt jelentette, hogy merev állapotban nehezebb volt fel vagy lehúzni a bőrt.

Kisgyerekkoromban engem is elvittek a szüleim az orvoshoz, aki azt mondta, hogy műtétre itt nincsen szükség és rántott egy nagyot a fitymámon, ami pár évre elintézte a dolgot, de kamaszkoromra a szűkület újra előjött és akkor már a rendszeres rángatás sem segített a dolgon.

Az évek folyamán néha eljátszottam a gondolattal, hogy elmegyek megcsináltatni, de nem azért, mert különösebben zavart volna a dolog, inkább csak az lehetett a háttérben, hogy elgondolkoztam rajta, nem gátolja e a szűkület a makkomat abban, hogy rendesen megduzzadjon. Tudni illik inkább a „vér-faszúak” családjába tartozom, (és azok közt is a soványabb példányok közé,) a „hús-faszúakkal” szemben, ha értik mire gondolok. Tehát merevedéskor a kicsiny alaphelyzetéhez képest a vértől a sokszorosára duzzad a szerszám, ellenben azokkal akiknél csak mérsékelt térfogat növekedés lép fel az amúgy húsosabb alapanyagban.

De végül is sosem törődtem az üggyel annyira, hogy vegyem a fáradságot és el is menjek a rendelőig, inkább a mozgáskultúrámon igyekeztem finomítani a kívánt hatások elérése érdekében. Sőt az Egyesült Államokban eltöltött pár évben még dobott is az imázsomon, hiszen érintetlen szerszámom kifejezett kuriózumnak számított egy olyan kontinensen, ahol gyakorlatilag mindenki körül van metélve.

Mígnem, ha jól emlékszem, egy borokban gazdag éjszakán, valahogy előkerült a téma Andrással (a lap szerkesztőjével), aki amúgy gyerekkorom óta jól ismer, és kiderült, hogy ő maga is körül van metélve, s ezért alaposan körüljárta a témát. Erősen ajánlotta, hogy menjek és csináltassam meg, nehogy később súlyosbodjék a szűkület, meg amúgy is mindenféle szempontból hasznos. (Egyébként az öcsém, aki 12 évvel fiatalabb nálam, 6-7 éves kora óta körül van metélve, mert nagyon erős fitymaszűkülete volt. András talán azárt is kérdezett rá abban a borközi állapotban, hogy nálam minden rendben van-e.)

Úgyhogy végül kb. egy év hezitálás után, és, hogy őszinte legyek az után, hogy a feleségem beszólt egy olyat, hogy még ma is vakargatom a heget, elszántam magam, hogy fájdalmas búcsút vegyek formás, selymes kis fitymácskámtól.

András segítségével elmentem egy elismert, idős urológus professzorhoz, aki úgy lekapta a kobakomat, mintha fodrásznál lettem volna. Ha jól tudom, megannyi bajtársunk mellett annak idején Andrást is ő metélte körül.

Maga a beavatkozás nem vészes, maximum egy csöppet bizarr. Az egyetlen fájdalmat, amit éreztem, az első kettő érzéstelenítő injekció okozta, de az is csak olyan, mint a fogorvosnál és utána már, mialatt ollókkal és késekkel vagdossa legféltettebb alkatrészeid egyikét, kellemesen el lehet csevegni a doktor úrral és kedves nővérkéjével, aki közben vastag füstfelhőket képezve egy forrasztópáka szerűséggel suti el az ereket a péniszeden. A kellemetlenségeket inkább a műtét utáni időszak okozza, de egy kis férfias tartással és némi humorérzékkel azt is könnyedén el lehet intézni.

Azért ajánlatos az első egy-két napra valami markánsabb fájdalomcsillapítót beszerezni és nem ajánlatos kapásból elmenni sörözni. Technikai megoldások terén, azt hiszem, egy viszonylag kreatív fickó vagyok. Ennek megfelelően sokféle megoldást kidolgoztam a bekötött pár nap alatt arra, hogyan lehet elkerülni, hogy minden egyes vizelés után tocsogjon a húgyban a kötés, de nem volt egyszerű és nem vagyok benne biztos, hogy a kocsmáros, akinél széles átmérőjű szívószál után érdeklődtem és utána bementem vele a WC-re relatíve hosszabb időre, nem gondolta azt, hogy kokaint szívok az ülőkéről.

Én a természetesség híve vagyok. Sosem borotváltam a fanszőrzetem, maximum fazoníroztam, hogyha már nem látszott ki a vége a dzsumbujból, sőt vagányabb legény koromban, varkocsba kötöttem; nincsen tetoválásom, se piercingem, és ruhát is csak a könnyebb beilleszkedés érdekében viselek. Ennek megfelelően az akciósabb időszak utáni felocsúdásban nem volt egyszerű elfogadnom, hogy egy visszafordíthatatlan „torzítást” követtettem el a testemen. Hogy őszinte legyek néha hiányzik a fitymám, de hát az élet az elmúlás elfogadásáról szól. És azt hiszem, hogy még nem vagyok túl a gyász időszakán.

Na meg ki gondolta volna, hogy van fantom-fityma is?! Mert, hogy néha még érzem és odanyúlok, hogy visszahúzzam a makkomra.

Most elmondom a rosszat, de olvassátok végig, mert van benne jó is ám! Szóval én azt hiszem, hogy esztétikai szempontból egy kicsit el lett rontva a műtét. Nem egészen szimmetrikus a dolog, egy helyen a bőr kicsit fel lett varrva a makkom karimájára, itt-ott látszanak dudor formájában a varratok helyei (azt remélem, később még elmúlnak), és a bőrt ferdén varrta vissza, ami csak abból látszik, hogy alul az a hegszerű vonal ami sok férfinak a végbélnyílásától, a gáton át a pénisze hegyéig tart, nem szép szimmetrikusan középre fut be, hanem kissé oldalra. A képeken nagyjából látszik.

De hát valószínűleg csak a hiúság beszél belőlem s ezek csak olyan dolgok amik a felületes megfigyelőnek fel sem tűnnek. Sőt még ez sem igaz, mert a felségem szerint szebb, mint azelőtt volt. És bár, ahogy a híres költő fogalmazott, „Jó-munkás János sűrűn emelgeti kalapját”, a kenyeremet nem a falloszommal keresem.

Ami viszont a jó része, hogy a több napos nyári túrák és fürdésre időt nem hagyó ivászatok alatt nem lengi többé körül enyhe dögszag az alsóbb tájakat, nincs többé túrosodás, s a váratlan, halasztást nem tűrő románcok alkalmával is tavaszi frissességgel és harmatos üdeséggel találja magát szembe hirtelen jött szerelmünk tárgya. (Ez csak egy kifejezés, persze alanya.)

A szerelem része megint kétoldalú dolog az én esetemben.

Először a hátrányok. Már említettem, hogy a természetesség híve vagyok s így életem folyamán vagy hat alkalommal, ha volt rajtam gumi óvszer, ami az arányokat tekintve szabad szemmel nehezen kivehető része a kördiagramnak. A metélés előtt teljes mértékben éreztem az édeni puhaság minden rezdülését, a Jóni minden kis hajlatát, hullámát, a tündéri nedű minden cseppjét... (ó, meghasad a szívem, ha belegondolok, hogy soha többet, hogy hamarosan ezek az érzések már csak homályos emlékek lesznek), de most már a meztelen Lingam is olyan mintha gumit viselne, de vagy kettőt. A megvastagodott bőr érzéketlenné válik.

Bár ez azt is jelenti, hogy azoknak akik, hozzá vannak szokva a gumiban való szerelmeskedéshez, nem ekkora dráma a dolog ezen része. Ha egyáltalán az.

Ennek a jó oldala is van és bőven felveszi a versenyt a fent leírt veszteségekkel, mert míg azelőtt a korai magömlés miatt, sokszor maradtam szégyenben, illetve a hölgy kielégületlenül, mostanában már, az esetek nagy részében, addig bírom a strapát, ameddig csak akarom!

És, ha hiszik, ha nem, sosem állt íly kackiásan a fallosz! Azt hiszem, hogy teljesültek a műtéttől várt hatások. Mint mikor az ember hazaérve végre kigombolhat egy szorító gallér gombot. Vagy mikor Superman letépi dagadó mellizmairól az inget. Egészen feldobta a szerelmi életünket.

Komolyra fordítva a szót. A beszámolóm eddigi szövegét akkor írtam amikor még nem zajlott le bennem teljes egészében a metélés elindította folyamat, de az azóta eltelt pár hétben valahogy megváltozott a kapcsolatom a péniszemmel. Ha hajlandóak vagyunk elfogadni, hogy Freud elméletrendszere nem teljes egészében baromság, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy ez fontos. A férfi és szerszáma közötti viszony nagyban befolyásolja életének alakulását. E tagunk férfi létünk szimbóluma, a kifelé áradó alkotó erő egyik fő csatornája, létezése determinálja szerepeinket és feladatainkat a társadalomban és személyiségünk építményének egyik alapkövét helyezi le. Az átalakulásnak nyilvánvalóan nem egyetlen oka, hogy levágattam a fitymámat, de míg az előtt egy bizalmas, a gatyámban megbúvó barát érzetéhez tudtam volna hasonlítani, most már inkább egy büszkén viselt kardhoz hasonlítanám és sokkal inkább része lett az általános testtudatomnak. Mióta körülmetéltek nem volt olyan, hogy ne indult volna meg a pisi szorosan két faszi között a piszoárnál állva.

Tehát összességében az a véleményem, hogy nem egy kapásból elvetendő eljárásról van szó. Mérlegelni kell a negatívumokat és pozitívumokat és mindenkinek a saját ízlése és stílusa szerint döntenie.

Azoknak meg, akiknek valóban testi rendellenesség képében jön elő a kérdés, azt üzenem, ne habozzanak egy pillanatig sem! A vizelet távozik, még a sivatagban is üde maradsz és, bár én csak az egy darab feleségemen próbáltam, úgy sejtem a nők kedvelik a letisztult stílust. Manapság amúgy is a minimal design dívik.

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.