B. Attila

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2006-12-15 - 26 évesen
Orvos: magán

Alapadatok

B. Attila
körülmetélés
orvosi ok
2006-12-15
26
magán
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

Előzmények:

Talán 2006 tavaszán kezdődött a probléma… amennyire vissza tudok emlékezni.

Amíg nem szembesültem a problémámmal, addig természetesen engem sem érdekelt, hogy milyen is a fitymaszűkület, mert születésemtől kezdve egészen 2006 elejéig nem volt problémám. Aztán amikor egyre nehezebben tudtam csak hátrahúzni a fitymámat, akkor kezdtem az interneten utánajárni, hogy mi is lehet a probléma ? Rájöttem, hogy valószínűleg az én problémám eredete talán az lehetett, hogy a fékem picit rövid volt születésemtől kezdve. Talán a szüleim azért nem vették észre kiskoromban, mert nem volt kritikus a probléma. Nem hibáztatom őket ezért. Lényeg, hogy a farkamon apró sérülések keletkeztek, talán szex közben és tisztálkodás során, amikor már nehezen tudtam hátrahúzni a fitymámat. Ezeket az apró sérüléseket próbáltam otthon orvosi segítség nélkül megoldani, hol krémekkel, hol hintőporral. Ez talán késleltette azt az elkerülhetetlen folyamatot, ami ezeknek a sérüléseknek a következménye, vagyis majd fél évig folyamatosan berepedezett és meggyógyult a fitymám, olyan volt ez mint egy körforgás. A gyógyulás, mint minden seb esetében azzal jár, hogy a bőr összeheged, ezáltal szűkül. Gondoljatok csak bele, mi történik egy olyan fajta különösen rugalmas bőrrel, mint a fityma? Szépen lassan fokozatosan elveszíti azt a rugalmasságát, mint amilyennek egészséges állapotban lenni szokott. Eljutottam abba a stádiumba, amikor már nyugalmi állapotban sem tudtam hátrahúzni a fitymámat. Aki ide eljut, annak először is rohamosan elkezd romlani az állapota, mivel ettől kezdve már a tisztálkodás sem lehetséges, valamint a beszűkült fitymával pisilni sem valami frankó ( én már csak ülve tudtam pisilni, mert szanaszét spriccelt egy kis lyukon irányíthatatlanul).

Na, ez az a pont, amikor már olyan céllal ültem az internet elé, hogy keresek egy urológust, aki megoldja a problémámat. Otthon senki sem tudott a problémámról, ezért nem a lakóhelyemen néztem orvos után, és fontos volt nekem a diszkréció. Egy magánrendelőt választottam, nevét szándékosan nem írom ide, nem akarok ingyen reklámot csinálni, de ha a környezetemben tudomásom lesz róla, hogy valakinek fitymaszűkülete van, annak ezt az orvost fogom ajánlani mindenképp.

Elhatároztam hát, hogy orvoshoz fordulok a problémámmal, és mivel én olyan ember vagyok, aki végigcsinálja, amibe belekezd, ezért tudtam, hogy meg akarok szabadulni a fitymámtól teljes egészében. Bejelentkeztem az orvoshoz vizsgálatra, pontosan fogadott, rögtön elnyerte a bizalmamat, pedig nem dobott fel a gondolat, hogy egy férfi matasson a kukim környékén. Ezzel meg kell barátkozni, mivel az urológia jellemzően férfi szakma.

A vizsgálat gyakorlatilag szemrevételezésből állt, illetve ellenőrizendő, ő megpróbálta hátrahúzni a fitymámat. Naná hogy esélye sem volt! Sőt, megjegyezte, hogy nagyon el van hegesedve, talán gyulladt is, és a műtétig egy oldattal (betadine oldat) kell kezelni naponta 1-2 alkalommal. Ez abból állt, hogy egy fecskendővel az oldatot a fitymám alá kellett fecskendezni, és ott tartani 1 percig. Bevallom ekkor már volt, hogy óránként kellett vizelnem, szóval 90% hogy valamilyen gyulladás már jelen volt. Pár nap elteltével javult a dolog.

Ettől a vizsgálattól a műtétig 2 hét telt el, és ez idő alatt végig csináltam az öblítést a fertőtlenítő szerrel.

Eljött a műtét előtti nap, és ahogy a doki ígérte, (hogy nehogy elfelejtsem) írt sms-t, hogy rendben van-e minden, és nem gondoltam-e meg magam. Válaszoltam, hogy alig várom, hogy megszabaduljak a „problémámtól”. Aznap este anyámat beavattam a dologba, mivel úgyis észre vette volna valamiből a változást.

A műtét napja:

Eljött a nagy nap, péntekre esett, és a munkahelyemen szabadságot kértem. Mindenképp előnyös, ha az embernek nem kell utána 1-2 napig dolgoznia, de nem kötelező, akár másnap lehet dolgozni. Reggel autóba ültem, és elindultam a dokihoz. 11 órára voltam előjegyezve, kicsit csúszott a dolog, épp előttem lévő srácnak is körülmetélése volt. Nem tűnt meggyötörtnek, ezért reménykedtem, hogy nem lesz nagy dolog a műtét. Behívott a doki a vizsgálóba, ott egy lábzsákot adott. Majd átmentünk abba a helységbe, ahol a műtéteket csinálja. A doki egyedül dolgozik, nincs asszisztense.

Először egy műtőasztalra felfeküdtem, majd jött a szokásos méregzöld lepedő, rajta egy lyukkal természetesen J Egy csomó szerszámot dobált a lábaim közé, szemüveget vett és maszkot. Jött az érzéstelenítő, mondta, hogy ez kellemetlen lesz. Kicsit az volt, de simán elviselhető a szúrás. Majd követte még pár szúrás, amikből már semmit nem éreztem. Elkezdte a műtétet, közben volt hogy kiment az érzéstelenítő hatása, de akkor azonnal adta a következőt. Valami elektromos elven működő műszerrel csinálta, nem kérdeztem meg a nevét, ezért a mai napig sem tudom. Szikét nem láttam a kezében. Jött a varrás, abból sem éreztem szinte semmit, csak azt, hogy matatnak a combomnál. Persze az utolsó varratnál már ment ki az érzéstelenítő, azt megéreztem. A végén a doki elégedetten mondta, „szebb lett mint gondoltam” . Na mondom remélem úgy van, de megnézni nem mertem. Még a műtőasztalon voltam, amikor bekötözte, majd felkelhettem, megkérdezte szédülök-e, de semmi bajom nem volt. A kötést úgy tette rá, hogy a húgycső vége szabadon maradt, tehát pisilni lehetett. Kimentem a váróba, majd 10-15 perc múlva megnézte, hogy nem vérzett-e át a kötés. Nem volt gond, kaptam kötszert, egy gépelt oldalt, amin az instrukciók voltak a műtétet követően. Beültem az autómba, és hazamentem. Otthon öcsém volt, és hogy elejét vegyem a kérdezősködésnek, hogy miért megyek úgy, mint akinek zabszem van a seggében J elmondtam neki is. Röhögött, és rögtön a vallást hozta szóba. Röhögtem én is, ekkor már boldog voltam, mert pisiltem egy jót végre szűk fityma nélkül! Este rosszul aludtam, mert szeretek hason feküdni, de most el akartam kerülni.

A műtét utáni napok:

Reggel persze a szokásos merevedés okozott gondot, feszít, és kellemetlen kicsit fájó érzés volt. Tanács a szokásos: csúnya nőkre kell gondolni. Segíthet az elalvás előtti pisilés, mert a reggeli merevedés oka sokszor a teli húgyhólyag. Reggel kómásan a pisilés sem ment tökéletesen, naná hogy lepisiltem a kötést. Gondoltam ebből még baj lehet, dél felé fel is hívtam a dokit, hogy mit tegyek. Ráhibázott, hogy miért akarok kötést cserélni, mondta, hogy óvatosan, és hívhatom, ha elakadok. Nem volt gond, sikerült kb ugyanúgy bekötözni, mint ahogy eredetileg volt, bár nem vagyok egy iparművész. Eredetileg az első kötésnek 2 napot kellene fent lennie, majd naponta cserélni kellett. A kezelés abból állt, hogy a szerszámot kb 5-10 percig betadine-os oldatba kellett áztatni naponta 2-szer. Ekkor talán már elkezdtem levelezni Andrással, aki jóvágású, és a kamillát javasolta. Ettől a naptól a betadine oldatot kamillával higítottam. Ekkor a szerszám a következőképpen nézett ki: Körbe a műtét helyén varratok voltak, nem számoltam, de legalább 8 darab. Enyhe vérzés a műtétet követő 2-3 napban volt, és váladékozott a seb. A legcudarabb a duzzanat volt, amitől azt gondoltam, hogy sosem lesz belőle semmi. 4 nappal a műtét után mentem kontrolra, a doki rutinosan 2 másodperc alatt lekapta a kötést, nekem 1 perc lett volna, annyira vigyáztam rá, mint a hímestojásra. Megnézte, és azt mondta, hogy szépen javul, nem kell már a kötés. Tanács ilyenkor: 10X10 cm-es gézlap az alsónaciba, hogy a váladék arra kerüljön, nem a textilre. Instrukció a továbbiakban az áztatás volt, semmi több. Ez így ment még kb. 10 napig, reggel és este kamilla + betadine oldatos áztatás. Ekkor még víz nem érhette, és szappan sem! Szépen lassan kipotyogott a varratok többsége, és lassan már mertem hason is aludni. A következő ellenőrzés a műtétet követő 3. héten volt ha jól emlékszem. Elmentem a dokihoz, bejelentkezni már nem kellett. Gatya le, megnézte, most már én is úgy láttam, hogy sokat javult. Az áztatás mellett most már kenőcsöt is kellett alkalmazni, én kezdetben Tetran hydrocortisol, majd Neogranormon kenőcsöt használtam. Mindkettő jó szerintem. Az utolsó két varratra rásegítettem finoman, én szabadultam meg tőlük, valamiért nem akartak kipottyanni, de szerepük eddigre már nem volt. A kenőcsözés során 3-4 naponta észleltem látványos javulást, és talán a műtétet követő 5. héten gondoltam azt, hogy most már rendben lesz minden és megnyugodhatok. Ez pont ez a hét, amikor ezt a beszámolót írom. Pár napja úgy döntöttem, hogy nem kell már a kenőcs, ezért azt is abbahagytam. Ahol a fékem volt az alatt kicsit lóg a bőr, de szerintem ez még javulni fog. Az én gyógyulásom kicsit lassabb másokénál, talán mert amikor ülök vagy lehajolok a szerszám hátrahúzódik, és a műtét helye igénybe van véve. Ettől függetlenül szép az eredmény, és elégedett vagyok vele!

A makk érzékenysége a műtétet követő 2 hét alatt rendeződik, addigra megszokja a szabadságot (legalábbis nekem) Végre tudok állva pisilni, és egyszerűen tisztábbnak érzem magam még órákkal tisztálkodás után is. A puding próbája az evés, akcióban még nem volt lehetőségem kipróbálni az új szerszámot, de biztos vagyok benne, hogy nem lesz gond, ha arra kerül a sor. Én most egy életre megszabadultam ettől a problémától, és ezt tanácsolom annak is, akinek szűkülete van, hogy mielőbb forduljon urológushoz. Ha belegondolok fél évig halogattam, szenvedtem vele, ezzel szemben a gyógyulás ennek töredéke kb. 1 hónap. Egyszerűen nem éri meg, hogy egy beteg bőrdarab megkeserítse az ember életét akár hónapokig!

Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha fiúgyermeke születik, akkor csecsemőkorban körülmetéltetné-e. Én erre most nem tudok válaszolni, de egy biztos, ami nincs az nem romlik el, és csecsemőkorban a fitymát még nem hálózzák be kisebb nagyobb erek, amik a műtétet komplikáltabbá teszik.

Végezetül köszönet Andrásnak, aki jóvágású! Sokat bíztatott, ellátott tanácsokkal, és ami nekem a legfontosabb volt, tartotta bennem a lelket, amikor el voltam keseredve.

Attila

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.