B. Tomi

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2009-08-27 - 22 évesen
Orvos: állami

Alapadatok

B. Tomi
körülmetélés
orvosi ok
2009-08-27
22
állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

Üdv, egy 22 éves srác vagyok és 2 hónapja estem át a körülmetélésen. Most már mondhatom, hogy egyáltalán nem bántam meg, bár eleinte voltak kételyeim, de azok már elmúltak.

Lássuk az én történetem.

Előzmények

Kicsiként még nem tudtam, hogy bármi gondom lenne, a problémák 12-13 évesen jelentkeztek nem nagyon emlékszem már rá pontosan. Első maszturbációk táján tűnt fel, hogy valami nem tuti odalent, le volt tapadva a bőr és nem igazán tudtam hátrahúzni. Én ezt házilag lefeszegettem meg huzigáltam. Fájt egy darabig, de a kis házi műtétem látszólag sikeres volt és boldog voltam, hogy a problémát elhárítottam. A gond csak az volt, hogy így a fitymám ilyen elefánt ormány style-ba létezett a továbbiakban, de nem tudtam, hogy ez különösebben baj lenne. Későbbiekben se érdekelt különösebben, a „dolgomat” el tudtam végezni, haverok röhögtek rajta egy jót, hogy az ott mi, de semmi extra. Nem zavart, sőt valahol egyedinek is tartottam. Első szexuális élményeknél se tűnt komolyabb gáznak a dolog, vagyis megoldhatónak inkább, de azt tudtam, hogy ez így nem lesz jó örökké. Aztán a komolyabb gondok most fél éve jelentkeztek, (nem vittem túlzásba a csajozást) amikor a rendszeres szextől kisebesedett a fitymám. Fitymatúltengés, rövid fék, meg egy kis szűkület is lett, szerintem az már csak a sebektől. Így kidörzsölődött, meg repedt szóval fájt mint a picsa rendesen, és a párom folyton gombát kapott ugye a sebtől. (Ehhez is kellett egy idő mire megfejtettük) Szóval nem volt már tovább halasztgatás. Olvasgattam a honlapot, barátkoztam a gondolattal, még augusztusig eltököltem a dolgot, aztán rászántam magam.

Műtét előtt

Na még most leszögezem az én véleményemet, ez a legbecsesebb szerve a férfinak, ne spórolj rajta, menj el egy magánklinikára, gyűjts annyi pénzt kibírható összeg, és nem jársz majd úgy, ahogy én. Én gondoltam suttyomban, gyorsan lezavarom a dolgot nem nagydobra verve. Egy budapesti kórházat választottam az albérletemhez közel, hogy ne kelljen sokat hazaszenvednem. Neveket címeket inkább mellőzöm a beszámolóból. Sikerült még augusztusra leszervezni a műtétet, gondoltam így iskoláig van időm felépülni pár hét alatt.

A műtét

A műtét napján persze totál pánik állapotban érkeztem meg a kórházba. Na ebben a remek lelki helyzetemben még várhattam fél napot mire doktor úr előkerült. Mondtam, hogy ha már fél napot végig stresszeltem, most már túlesnék rajta. Végig ment a pofavágás, a lekezelés, leszarás magasiskolája. Mindegy végre valahára megjött a dokim. Irány fel a műtőbe. Asztalra fel, gatya le és … és nem, a doki eltűnik még fél órácskára. Malmoztam egy jót egy szál pömpiben , emberek néha benéztek. Nem gond, gyertek nyugodtan itt a farkam nézzétek meg. Már úgy voltam, hogy keresek valami baltát itt, azt levágom magamnak. Aztán végre valahára előkerült a dokim és még egy doki, aki segített neki. Bekenegették a piros löttyel (Betadin?), hogy fertőtlenítsék. Ez semmi izgi, nagyjából túlestem itt már azon, hogy idegen férfiak sürögnek-forognak a péniszem körül. Aztán jött a büntetés, a jó kis injekciók a makkba. Na, az szép volt, nagy levegővel és egy kis sziszegéssel kibírható. Nem kell belegondolni, hogy hova kapod, nézni meg még véletlenül se akartam ? Aztán kezdődött a műtét maga, itt indult be az igazi rémálom, olvastam, hogy nem érzel semmit egy foghúzás szintjén van a dolog. Hát nem nálam. A kisebesedett bőr, nem tudta felszívni a lydocaint, így aztán prímán éreztem minden mozdulatot odalent. Fitymám eltávolítását bősz üvöltések közepette nyugtáztam, nem kívánom senkinek ezt az érzést. De, hogy ne legyen még vége az örömmenetnek, a vérzéscsillapító elektromos gép, na, az nem működött. Dokikon látszott, hogy ez nekik se tetszik, hívtak még pár embert, gép továbbra sem üzemel. Príma, mondom, akkor most csendben elvérzek. Dokik megnyugtattak, hogy azért megoldják a dolgot. Kolbászoltak odalent még egy jó ideig, nem mertem odanézni, de aztán már csak a varrásokat éreztem. Hát én azt is éreztem végig, de a vágáshoz képest az már kispályás volt. Varrással is elbíbelődtek egy darabig, de itt már nem érdekelt csak legyen vége. Kötés fel, aztán lábra állás. Barátnőm kint várt, örültem neki nagyon. Kimentünk cigizni és végre megnyugodni. 20 perc után még lecsekkolta a doki az állapotomat, sms-nyi tájékoztatás, aztán irány haza. Inkább a taxit választottuk, francnak van kedve még metrózni is. Érdekes mennyivel kedvesebbek az emberek miután megkapták a kenőpénzüket. Gondolom, hogy nem nézték ki belőlem, hogy fizetni fogok, ezért szartak bele végig, vagy nem tudom. Ezért nem értem, hogy mért nem műtét előtt szokás az ilyesmit intézni. Na mindegy, hagyjuk.

Műtét után

Műtét utáni este se volt egy álom, aludni nem tudtam, talán pár órát. Féltem, hogy milyen lesz, ha feláll a pöcök. A kötést én csak 2 nappal a műtét után vettem le, első nap még nem mertem, mert nem éreztem olyan jónak az állapotot.

Itt vettem fel Andrással a kapcsolatot, aki végig nagyon kedves volt. Tanácsokat adott, megnyugtatott és foglalkozott velem. Nem úgy, mint az orvosok, akiknek ez lenne a munkája és pénzt kapnak érte. Na mindegy, szóval leszedtem a kötést, előtte András tanácsára sós langyos vízben áztattam a szerszámot, hogy könnyebb legyen a leszedés. Azért ezt a részt szívesen átpasszoltam volna egy orvosnak, de nem volt semmi baj kicsit vérezgetett, de semmi extra. Nem nézett jól ki a dolog, de nem is vártam szebbet, tudtam jól, hogy az most még egy darabig nem lesz túl szép. A következő napokban már tudtam aludni is végre valahára, leszámítva a merevedéseket, olyankor sétáltam egyet a házban, vagy kimentem egy cigire.

Nekem itt volt egy 2-3 hét amit nagyjából fekvéssel töltöttem. Kamillázgatás napi 2-3-szor, sebhintőpor később Betadin kenőcs, meg fáslizás. Otthon, ha tehettem, pucér maradtam kötés nélkül, hadd szellőzzön. Meg jegelni napi kétszer. 3 hét maszturbálás és szex nélkül, nem volt könnyű?. Ekkortájt próbáltunk valamit kitalálni, hogy hogyan könnyítsünk rajtam. Szexre meg ilyesmire még gondolni se mertem, de meg tudtuk oldani, szerencsére. Volt még egy kis kaland valamikor a 3. hét táján, de lehet kicsit előbb. Iskolába menet csendben elvéreztem, nem tudom mitől lehetett, gondolom kidörzsölődött a rohanástól. Ott volt egy köröm még az ambulancián, de semmi különös baj nem volt, rágézeztek, aztán üldögéltünk 1.5 órát, én egy szál pömpösben a váróban. Nekem ez a 2-3 hét azért rendesen szenvedés volt. Azt hittem, valamit elrontottak. A doki megnyugtatott, hogy rossz állapotban voltam műtét előtt, műtét se volt egyszerű menet, gyógyulás se lesz az.

És valóban: lassan, de biztosan azért meggyógyultam, kb. 5 héttel a műtét után volt az első szex. Nekem nagyon tetszik, jobb, nagyobb, tisztább, és jobban érzem, amit kell. Barátnőm se panaszkodott, azt mondta legalább 2-féle farkat is kipróbálhatott egy emberrel. ?

Tetszik neki is, nekem is szóval gond egy szál se.

Utószó

Elsősorban szeretném megköszönni türelmét, kedvességét, törődését, megértését és szeretetét barátnőmnek, aki végig az elejétől a végéig mellettem állt és áll. Egy ember, akinek levágták a farkát és nem veri ki 3 hétig elég nyűgös tud lenni. Tényleg nagyon hálás vagyok neki, mindenhova kísért és gondozott. Úgyhogy innen is küldenék neki egy cuppanós puszit! ?

Szeretném megköszönni Andrásnak és a honlapnak a sok információt, tájékoztatást, megnyugtatást, jó látni, hogy van olyan ember, aki ingyen és bérmentve embereknek segít. Nagyon hasznos a honlap. Sajnálom, hogy a magyar egészségügy ilyen rossz helyzetben van, de most nem merülnék bele a politikai elit anyázásába. Ha ilyen helyzetbe kerülsz, fizess egy magánklinikának, nem fogod megbánni. Ne ijesszen meg a történetem, túlélhető volt és nem is gyakori gondolom az ilyen fajta galiba és happy end a vége?. Aki eddig halogatta a körülmetélést, az ne szarozzon, essen túl rajta megbánni nem fogja.

Tomi

*

Még a végére ide biggyesztek egy kis kérdezz-feleleket:

Miért metéltek körül: orvosi vagy netán vallási okból, vagy te magad határoztad el, az előbbi okok nélkül?

• Orvosi indok

Mikor hallottál, vagy olvastál először a körülmetélésről?

• A műtétem előtt pár hónappal, hallottam róla persze régen is, de nem érdekelt

Volt-e, van-e a családodban más körülmetélt: édesapád, bátyád vagy öcséd, vagy esetleg más férfirokon?

• Senki, egy haverról tudok és annyi.

Ha nem gyerekként metéltek körül: gyerekkorodban megtanítottak-e otthon arra, hogy hogyan kell magadat tisztán tartani, meg hogy pisiléskor a bőrt mindig hátra kell húzni?

• Nem különösebben.

Megbeszélted-e a családban, vagy a barátaiddal, a barátnőddel a dolgot?

• A családot tájékoztattam, hogy ez történt, de nem vittem túlzásba, haverok lecsekkolták a végeredményt, barátnő meg ugye nyilván tudja.

Mit szóltak a családban, a barátaid, a barátnőd, amikor megtudták, hogy elvégeztetted a körülmetélést?

• Zsidózás, de csak viccből, köszi, jó vicc. Barátnő meg ugye tudta, hogy muszáj.

Hogy érzed magad mióta körülmetélt vagy, elégedett vagy-e az eredménnyel?

•Elégedett vagyok, jól érzem magam semmi különös változás.

Mennyiben és hogyan befolyásolta a körülmetélés a szexuális életedet?

•Jobb erekcióm van, mert nem gátol rövid fék, túl sok fityma vagy fájdalom, szóval mindenféleképpen sokkal jobb, jobban érzem kedvesemet, neki is jobb. Kicsit még érzékeny és előfordul, hogy túl gyorsan végzek, de megoldjuk és majd lesz még jobb is.

Mit gondolsz, helyes lenne-e, ha minden férfi körül lenne metélve?

•Éppenséggel helyes lenne, mert csak pozitív oldala van a dolognak. Egészségügyi szempontból is előnyös. De a világ fitymátlanítását rábízom másra.

Ha fiad lesz, elvégezteted-e a körülmetélését vagy az ő döntésére hagyod a dolgot?

• Nehéz kérdés, mert ha baja lesz a későbbiekben akkor jobb lett volna már kicsiként túl esnie rajta. Szóval elgondolkodnék a dolgon. Sok kínlódástól kímélhetem meg. És ha olyan szégyenlős mint én akkor lehet ő is huszonéves koráig szarakodna vele. Meglátom még, 5-10 év múlva visszatérek a kérdésre

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.