Az én körülmetélésem története annyiban furcsa, hogy részben orvosi, részben saját döntés volt.
Már régebben is tűnődtem rajta, hogy milyen lehet körülmetéltnek lenni, érdekelt a dolog, hogy milyen érzés úgy bármit is csinálni, akár sétálni az utcán, vagy pisilni, vagy szexelni. Egy dologban biztos voltam, hogy kinézetre tetszik. Nemrég felfedeztem, hogy a fitymafékem eléggé rövid, és mellé a fitymám kicsit hosszú. Magától nem húzódott hátra merevedéskor, és a rövid fék feszült, húzta lefelé a makkom. Ekkor gondolkoztam el. Rengeteg gondolkodás után, és e honlap szerkesztője, András segítségével eldöntöttem, hogy mihamarabb megcsináltatom a műtétet. Elmentem a helyi rendelőintézetbe, ott nem vállalták, csak a fitymafék átvágását csinálták volna, így kértem Andrást, hogy ajánljon orvost, az se baj, ha utazgatni kell. Megtette. Felhívtam a dokit, megbeszéltem vele hogy mit szeretnék, szerencsére megoldható volt, hogy a műtét napjára essen a vizsgálat, így csak egyszer kellett felmenni Budapestre.
A vizsgálat (december 9, reggel)
Reggel 9-re kellett mennem vizsgálatra, a Semmelweis Egyetem urológiai klinikájára. Bejelentkeztem a betegfelvételen, leültem, és vártam. Délután 1-kor behívtak vizsgálatra (addig éhen haltam kétszer, úgyhogy hacsak nem magánklinikára mész, akkor mindenképp vigyél ennivalót!). Az egész vizsgálat nem tartott két percig. Mondta a doki, hogy várjak, és körülbelül két órán belül sor kerül a műtétre.
A műtét (december 9, délután)
Körülbelül másfél óra múlva jött a műtős srác, és felkísért a műtőkhöz, ahol egy öltözőben le kellett venni a nadrágot, gatyát, majd feladta rám a nejlonpapucsot és a „hátulszellőzős” zöld köpenyt. Bementünk a műtőbe, felfeküdtem az asztalra. A műtős srác elővett két széles szíjat. Az egyiket a bal lábamra tekerte, és a belőle kilógó vezetéket bedugta egy gépbe. (Mint később kiderült, ezzel leföldelt, mert a vágás helyén elektromossággal égették el a bőr szélét, hogy ne legyen a vérzés intenzív). A másik szíjjal lazán lekötözte a lábaim, kicsit tudtam őket mozgatni. Letakart, majd kicsit vártam, mert a doki a szomszédos műtőben még dolgozott. Nemsokára átjött, előkészítették a húsbárdokat, és kezdték is a dolgot. Mások beszámolójában azt olvastam, hogy eltakarják, de nekem nem takartak el semmit, az egészet láthattam volna, de nem akartam megkockáztatni egy esetleges ájulást J . A kezem a hasamon volt, letakarva, a lábam egyenesen kinyújtva. A műtőben nem volt olyan hideg, mint azt vártam, de lehet, hogy csak az izgalom hatására nem fáztam.
Lefertőtlenítették betadine-os vattával a szerszámot és a körülötte lévő részt, majd jött az érzéstelenítés. Mondták, hogy fájni fog kicsit, és igazuk is volt. Az első szuri a tövébe ment, a bőr alá, kicsit kellemetlen volt, de kibírtam. A másodikból már nem éreztem semmit, habár mikor megszurkálta a makkom, azt még éreztem. Kaptam még érzéstelenítőt, de még mindig éreztem a „tűpróbát”. Közben elkezdett kissé bizseregni a szám, és kicsit elkezdtem szédülni, ez a lidocain hatása volt, ami normális, de már nem kaphattam többet. Éppen ezért kicsit várni kellett, hogy az érzéstelenítő szét áramoljon, és hasson. Erre a doki rá is segített, kicsit szét nyomkodta a bőr alatt az érzéstelenítőt. Ezt követően már nem éreztem semmit, így elkezdett vágni. Ebből sem éreztem semmit, egészen addig, míg a fékhez ért. Ott egy kicsit fogszorítós volt a dolog, de nem volt elviselhetetlen.
Minden vágás után a vágott részt elégették, a már előbb említett elektromos készülékkel. Ilyenkor kicsit füstölgött, ami érdekesen nézett ki, és egy kis sistergést is hallottam, de szagot nem éreztem. Amikor a féknél égették, az kissé fájdalmas volt, de ez sem volt annyira durva. Megcsinálták a bemetszést, még kicsit igazítottak a fazonon, és jöhetett is a varrás. Az sem volt különösebben vészes, ott is inkább a fék helyén éreztem egy kis kellemetlenséget. Ahogy kész volt a varrás, úgy jött a kötözés. Jó szorosra csinálta a kötést, aztán mondta, hogy tesz még rá nekem egy masnit, és kész is. Megmutatta az új fazont (amiből nem sok látszott a kötés miatt), majd felültettek, a műtős srác eloldozott és mehettem öltözni. Kicsit még szédelegtem, ezért leültem az öltözőben.
Ezt követően elkísértek az egyik osztályra, ahol nemsokára kaptam egy ágyat. Bevettem egy fájdalomcsillapítót, majd pihentem egy órácskát, majd a doki megnézte, hogy nincs-e gond a szerszámmal, majd mehettem haza.
A műtét közben végig beszélt hozzám, mindig kérdezte, hogy jól vagyok-e, nincs-e semmi baj, stb.
Aznap még nem zuhanyozhattam, de a műtéttől számított második napon már igen. Ráhúztam egy nejlonzacskót, gumival rögzítettem, és így zuhanyoztam. A zuhanyzás végén levettem a zacsit, és egy kis langyos vizet csorgattam rá, hogy a ráragadt betadine-t és azt a kis szennyeződést lemossam. Kézzel nem értem hozzá, nem dörzsöltem, azt még nem szabad. Naponta háromszor kellett ecsetelni betadine-nal, majd 3 hét múlva varratszedés.
A műtét utáni ötödik napon már elég bátran tudtam mászkálni, és biciklire is ültem. A délutáni zuhanyzásnál még használtam a zacsit, viszont amikor már lemostam magamról a szappant, levettem és viszonylag sokáig engedtem rá vizet. Ezután kis kamillás borogatás / ecsetelés, majd egy véletlen nagyobb merevedés miatt elkezdett a fék helyén színtelen folyadék szivárogni. (Biztosan könnyebben tudott így szivárogni, hogy a víztől és a kamillától fellazult a seb). A szivárgás gyorsan elmúlt, amúgy a merevedés már egyáltalán nem volt fájdalmas. Ennek ellenére a maszturbálás egyelőre kivitelezhetetlen volt.
Alváshoz a fájdalomcsillapítót még be kellett vennem, mert egyik éjszaka elég sokszor felkeltem az esti merevedések kellemetlensége miatt, akkor nem vettem be fájdalomcsillapítót alvás előtt.
A műtét utáni hetedik napon megpróbáltam fájdalomcsillapító nélkül aludni, még nem ment, mert éjszaka még fel-felkeltem a merevedésekre. Reggel észrevettem, hogy kezd kiesni az egyik öltés. Pontosabban fellazult, és már ki lehetett húzni. Nem akartam piszkálni, gondolván majd kiesik magától. Szépen gyógyult a seb, már nejlonzacsi nélkül zuhanyoztam, szappannal még azért óvatosan kellett bánni. A makk már nem volt száraz, így, hogy víz is érte néha. Eddig a betadine nagyon szárította, hámlott is egy kicsit.
Később elég zavaró lett, hogy a meglazult öltés ott lóg, ezért kihúztam szemöldökcsipesszel. Ez nem volt fájdalmas, nem éreztem semmit belőle. Ezen felbuzdulva, ahogy egy öltés meglazult, én azt rögtön kiszedtem, amivel nem is volt baj, mert csak azok lazultak meg ahol a seb már össze volt forrva. Műtét utáni 17-18. napra már nem maradt varratom, és így a varratszedés sem volt szükséges. Egy utólagos vizsgálatra még el kellett menni, ami 5 percet vett igénybe. Megnézte, feltett néhány kérdést az utóbbi idővel kapcsolatban, mondta, hogy nagyon szépen gyógyul, a heg még vékonyodni és puhulni is fog. Egy helyen még nem forrt össze teljesen a két bőrszél, de mondta, hogy ez majd magától összeforr.
Másnap reggel 7-re várt a doki, feláztatta a kötést az átvérzett helyen (alul a féknél), majd szép lassan letekerte. A kellemetlenség elhanyagolható volt. Nem volt különösebben színes a farkam, és annyira nem is volt durván bedagadva. Lemosta betadine-nal, kaptam rá egy gézlapot, majd ismét irány haza. Ellátott a szükséges infókkal, amiket be kell tartani.
Körülmetélten
A műtét után egy hónappal már a maszturbálás és a szex is száz százalékos. A heg egyre puhább és szebb. Az öltések helyén a dudorok kezdenek eltűnni, kisimulni. Az eredmény már most is tetszik, hát még ha a heg teljesen kisimul! A szex jobban tetszik így, kevesebb bőr felesleg van, és persze a makk teljes egészében szabad, és a fék sem feszül. A makkom mintha nagyobbnak tűnne (bár ez attól lehet, hogy nincs ott az a bőr felesleg a pereme alatt, ami hátrahúzásnál jelentkezett).
A kollégiumban – ahogy eddig sem – most sem vagyok szégyenlős, a makk hidegre-melegre ugyanolyan érzékeny, felülete szép, sima, puha tapintású. Nem annyira nedves, mint fityma alatt volt, de ez teljesen jó így, mert száraz és tiszta marad.
Azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy jó döntés volt a körülmetélés mellett dönteni. Nem bántam meg.
Még a végére annyit, hogy ha a körülmetélést fontolgatod, akkor olyanokkal beszélj, akik átestek rajta. Ők tudnak véleményt mondani, tapasztalatokat megosztani. Akik hevesen ellenezve barbár dolognak állítják be a körülmetélést, azoknak többek között még ott lóg a fityma, és mit sem tudnak az egészről, csak beszélnek a nagyvilágba, akár olyat is, ami nem igaz. Remélem tudtam segíteni a beszámolómmal. Sok sikert, bátorságot!
Nagyon jól sikerült a metélés. Szép farkad van!