Tamás

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2004 - 20 évesen
Orvos: állami

Alapadatok

Tamás
körülmetélés
orvosi ok
2004
20
állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

1983-ban születettem, és 20 éves koromban, 2004 júliusában metéltek körül, fitymaszűkület miatt.
Nos, mindenek előtt leszögezem, hogy ezt a történetet azért írom le Nektek, mert a műtétem előtt számomra is hatalmas segítséget nyújtottak a neten található „élménybeszámolók” és leírások. Már jó ideje tudtam, hogy a fitymámmal nincs minden rendben, de halogattam a dolgot, Pató Pál úr módjára, hiszen szinte semmit nem tudtam a körülmetélésről azon kívűl hogy „jól néz ki”. Hogy honnan tudtam, hogy jól néz ki? Hát azért videókat, meg képeket nézeget az ember és észreveszi, hogy valakinek van, valakinek nincs ott az a bizonyos bőrdarab. Na, a tudományom ezzel ki is merült, kb. másfél hónappal ezelőttig :)
Egy nap viszont lőn megvilágosodás és rájöttem, hogy a netet másra is lehet használni, mint mp3-ak és sexvideók letöltésére.… Beírtam a google-be a ’körülmetélés’ szót és rá kellett jönnöm, hogy a fitymaszűkület bizony gyakoribb probléma, mint azt gondoltam. Megannyi fórumot és honlapot végignyálaztam a témával kapcsolatban, gyűjtöttem az infó morzsákat és tájékozódtam. Olyannyira meggyőztek a leírások, hogy fél héten belül már az urológusnál kötöttem ki a közeli SZTK-ban. Megvizsgálta a farkam és azt mondta, hogy így hirtelen nem lát különösebb problémát. Majd ecseteltem hogy normál állapotba nincs is, de merevedéskor már annál inkább, mert ugyan hátra tudom húzni a bőrt, de ez nehézkes és fájdalmas művelet…
Azonnal adott egy beutalót a Dél-pesti Kórházba, én se húztam a dolgot tovább, másnap már megjelentem az ottani urológián is. Ismét egy farok-vizsgálat következett. Az ottani doki már egyből mondta, hogy van egy ún. relatív gyűrű, és a szűk részt eltávolítják, a féket meg átvágják.
Na, itt volt az első mozzanat, amiért hálával tartozom a körülmetéléssel kapcsolatos leírások készítőinek. Ugyanis a doki semmilyen alternatívát nem vázolt fel, csak az előbb elhangzott mondatot mondta el. Szóval, ha nincs a net akkor fogalmam sem lett volna, hogy ez egy részleges körülmetélést jelent, amitől a leírásokban szinte mindenki óvott, hiszen az esetlegesen visszaszűkülhet, vagy ha túl nagyot vágnak le akkor a bőr fog ott lifegni, ami nem csak hogy a sexben lehet zavaró, de esztétikailag sem túl lenyűgöző.
Szóval azonnal közöltem a dokival, hogy ha már kés alá fekszem, akkor én tutira akarok menni, és mindenképpen ragaszkodom a teljes körülmetéléshez… Se fityma… se fék…
A doki egyből rábólintott hogy igen, ez a legtutibb. Pontosan egy hét múlvára kaptam időpontot.
A műtét napja:
Na ez a nap is elérkezett végre. Izgulni nem izgultam, mert teljesen felkészültnek éreztem magam a leírásoknak köszönhetően. Pontosan tudtam, hogy mi után mi jön, ezért nem érhet meglepetés – gondoltam én.
Ez később nagyjából be is igazolódott, minden úgy történt, ahogy arra számítottam. Az ottani orvosok igen poénos kedvükbe voltak… hát én már nem annyira, főleg ahogy közeledett a várva várt időpont. Miután levetkőztem a következő beszólás hangzott el: – Na, gyere kis indiánom, megyünk bulizni …. (Valószínűleg az egyik valóság-show szereplőjével hasonlítgatott, bár tetoválásom nincsen, az izmom se akkora és a hajam is rövidebb…D) Miután begurultunk a műtőbe a biztonság kedvéért még rákérdeztem egyszer utoljára, hogy akkor ügye teljes körülmetélés lesz? A válasz: - Nem tudom…én ehhez nem értek….:D Szóval a hangulattal nem volt gond, azt meg kell hagyni….
Elkezdődött a műtét. Legelső mozzanat a fertőtlenítés. Valami barna löttyel kentek összevissza. No problem. Utána mondta a doki, hogy most jön a helyi érzéstelenítés, ez egy picit kellemetlen lesz… Hát maradjunk annyiba, hogy nagyon kellemetlen volt, de erre szintén számítottam, nem volt meglepetés. Adtak bele vagy 2-3 injekciót, de csak az első volt gáz, a többit már nem is éreztem … Szólt a doki, hogy ha a műtét során bármikor fájdalmat éreznék, akkor azonnal szóljak … Kb. 10 percig nem volt semmi kellemetlen, de aztán valami forróságot éreztem, majd iszonyú fájdalmakat, egyik másodpercről a másikra. Szóltam gyorsan hogy ez így nem ok, erre kaptam még egy injekciót a farkamba. Na innentől kezdve már tényleg türelemjáték volt az egész, a műtétből semmit nem éreztem, csak vártam hogy mikor készülnek el. Tudtam, hogy most varrják a lompost, szinte hallani lehetett minden mozzanatot, de érezni nem –hála istennek. Elkészültek, bekötözték majd közölték, hogy kb. 1 óra múlva megnézik hogy nincs –e valami probléma, addig várjak a soromra, ha minden OK, akkor haza is mehetek.
Felhívták a figyelmemet arra, hogy ha esetleg elkezdene fájni a várakozás alatt, akkor nyugodtan szóljak a nővéreknek, ők majd adnak fájdalomcsillapítót …
Na kb. 15 perc várakozás után kértem is egyet gyorsan, mert durván elkezdett nyilallni Később megnézték a kötést, mindent rendbe találtak, túl vagyok rajta…. go home…
A csupasz farkam első napja:
Ez volt a legizgalmasabb. Ekkor láttam meg először, hogy mit is műveltek szegénykével… Hááát … elég ronda látvány volt. Kék-zöld foltok… ödéma hegyek… véraláfutás… és egy kicsit be is volt dagadva… Viszont a lényeg látszott, teljesen körül lettem metélve… A pisilés könnyebben ment, mint gondoltam, nem fájt, csak néha összevissza spriccelt... Az első napot többnyire végig feküdtem, nem volt különösebb probléma.
A csupasz farkam második napja:
Ez a nap nagyon gáz volt. Miután elkezdtem kamillázni, a tea feloldotta a sebeket és körbe az összes varrat mentén elkezdett vérezni a farkam. Sőt olyan is volt hogy csak simán ültem a széken nem csináltam semmit, és saját magától elkezdett vérezni. Csak akkor állt el, ha lefeküdtem. Szóval a 2. napot is végig punnyadtam az ágyban, és mondanom se kell, miután csak háton tudtam feküdni, reggelre nagyobb fájdalmak voltak a hátamban, mint a lomposnál...
A 2. napon éppen emiatt nem is kamilláztam többet, mert nem mertem újra belógatni.
A harmadik nap:
A közel 24 órás fekvéseknek köszönhetően a seb végre helyrejött, és kamillázni is jobban tudtam már. Nagyon érzékeny volt minden reakcióra, de már legalább ülni rendesen tudtam, anélkül hogy vérzett volna…
Negyedik nap:
Na ez volt a legrosszabb, de ez csak is az én hülyeségemnek köszönhetően. Ugyanis történt egy kis baleset…Pont éjszaka aludtam viszonylag elég mélyen, amikor reflexszerűen a takarómért nyúltam volna…Bár ne tettem volna…olyan maflást adtam a varratok köré, hogy az csak na. Másnap reggelre 2-szer akkora lett a farkam azon a helyen… és rohadtul fájt….
1 hét távlatában:
A vérzéseket pár nap múlva a váladékozások váltották fel. Volt néhány varrat, ahol rendszeresen váladékozott, főleg a fék tájékán. Ekkor kicsit megijedtem, és telefonáltam, hogy ez mennyire normális, de azt mondták, hogy az első héten ez még simán előfordulhat, és javasolták még hogy a kamillás áztatás mellett, hipermangános oldatot is használjak fertőtlenítés gyanánt. Az első pár napban még kötözgettem rendszeresen, de miután visszamentem kontrollra, közölte a doki hogy a kötözést sürgősen felejtsem el, mert úgy könnyebben begyulladhat, és különben is szoknia kell a külső ingereket… Így tettem, igaz az első kötözés nélküli napokon úgy közlekedtem, mint egy rokkant nyugdíjas, de az eleinte hihetetlenül érzékeny makkom, pár nap alatt hozzászokott az ingerekhez, és ugyan még hetekig érzékeny maradt, de sokkal elviselhetőbb volt mint eleinte.
2 hét távlatában:
Nos az első héthez képest ez már maga a Kánaán. A makk végre nem válaszol minden egyes érintésre éles fájdalommal, a sebek gyönyörűen gyógyulnak, a váladékozás is elmúlt néhány nap alatt…
Kinézetileg még csúnya, de már a varratok is elkezdtek kipotyogni szóval alakul. Nagyon fontos a rendszeres kamillázás ilyenkor ez jelenti a higiéniát, és ez húzza le a gyulladásokat.
3 hét múlva:
Sajnos a gyógyulás kissé lelassult. Értem ez alatt, hogy a varratok ugyan továbbra is potyognak, a makk még kevésbé érzékeny (le is hámlott párszor...),de látványilag nem sokat fejlődött a dolog. A csúnya ödémák még mindig megvannak, viszont a farok most már teljesen „egybe van”, azaz kezd látszani lassan majd a végeredmény…
4 hét távlatában:
Túl sok új azóta nem történt. Kiestek az utolsó varratok is végre. Tudni kell, hogy a varratok 80-90%-a már a 2. és 3 hét között kiesett, de volt néhány, ami makacsul bennmaradt. Ezek csak most potyogtak ki. Sebek már abszolút nincsenek, tusolni is normálisan tudok végre(kb a 3. héttől kezdve), a kamillázást viszont még nem hagytam abba.
Igazából nem tudom hogy van-e még rá szükség, illetve, hogy mennyi értelme van akkor, ha a sebek már begyógyultak, de azért alkalmazom még mindig, mert sajna az ödémák még máig nem múltak el. Illetve kisebbednek, csökkennek, de azért még ott vannak… végül is ártani nem árthat!
* * *
Szóval itt tartok most, nagyjából 4 és fél héttel a műtét után.
Azért még egy-két gondolat. Sajnos élesben még nem sikerült kipróbálni a dolgot, de már most sokkal nagyobb önbizalmat ad az embernek, hogy ha arra kerül a sor, akkor nem kell beszűkült fitymával szenvedni. Jelenleg nincs barátnőm. De már nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy fog szuperálni a dolog. A masztit már 2,5 hét múlva kipróbáltam!:) Persze, akkor még csak óvatosan, és nem pont a műtéti hegek körül. Ma már ezzel semmi probléma nincsen. Apropó, merevedés! Nagyon sok ember történetéből hallottam, hogy az első héten igen nagy problémát jelentenek a hajnali erekciók. Nos, eleinte én is szenvedtem vele sokat, de sikerült arra rájönnöm, hogy az esti/hajnali erekciók 70-80%-át igen erősen befolyásolja a húgyhólyag telítettsége. Én normál esetben nem járok éjszakánként WC-re! Viszont a műtét után, ha 2-3 óránként felkeltem pisilni, sokkal elviselhetőbbek lettek ezek a fájdalmak, lévén hogy eltűntek a kőkemény merevedések, amit alapesetben az ember észre sem vesz. Nem baj ha nincs vizelési inger, ki kell menni, ha csak pár csepp jön az sem probléma, a lényeg hogy ha ezt betartja az ember, akkor egy problémával kevesebb.
Nem tudom, mennyire normális, hogy öt héttel a műtét után még mindig elég sok ödéma van a varratok mentén. Ráadásul elég nagyok, magasak is. Van egy rész főleg baloldalt, ahol egész szépen elmúltak, de a jobboldalt még mindig "tarajos". Viszont más probléma nincsen szóval, nem tudom, hogy most mennyire szabad megnyugodnom, vagy inkább menjek még vissza a dokihoz. Ő utoljára a második héten nézett meg, akkor azt mondta, hogy azok a 4. hét környékére el fognak múlni. Hát nem egészen ez történt..:)
Ja és még egy kérdés: nem tudom mennyi idő múlva lesz olyan az ember farka, hogy azon kívül, hogy más színe van (halványabb rózsaszín), semmi más nyoma nem maradt a műtétnek. Egyáltalán mennyi idő múlva lesz a körülmetélt résznél a bőr olyan tapintású, mint a többi részen? Mert nekem most jóval keményebb ezen a részen bőr, nagyon más tapintása van.


Az biztos, hogyha nem lett volna szűkületem, akkor nem vágtam volna bele a dologba, de hát így muszáj volt, legalábbis ha normális szexuális életet akar élni az ember…
Mindenesetre azt nagyon fontosnak tartom, hogy akinek csak minimálisan is problémát okoz a fitymája, az vágjon bele, ne halogassa, mert csak magával szúr ki az ember. A műtét kibírható, max. félóra alatt megvan. A gyógyulásban is csak az 1. hét kellemetlen, mondjuk az nagyon. (Igaz ez is egyénfüggő, valaki még hamarabb gyógyul…) Dehát, ha egyhónapos gyógyulási idővel is számolunk, mi az a hátralévő életedhez képest, amit már egy problémamentes farokkal tudsz leélni!
Amennyiben fiam születne, mindenképpen körülmetéltetném. Nagyon sok embernek okoz problémát a fitymája. Vagy azért, mert szűkülete van, vagy azért, mert a makk rendszeresen begyullad vagy, mert különböző gombákat, betegségeket kap el. A körülmetéléssel ez mind megelőzhető, kizárható, akkor meg miért is vállalja be az ember a felesleges kockázatokat egy bőrdarab miatt… Ha majd felnő, ezzel legalább tuti nem lesz problémája az életében.
Nem sokan tudnak a körülmetélésemről! Szűk családi köröm, egy barátnőm, ennyi. A dolog vicces volt, miután elmeséltem neki hogy körül lettem metélve, pont kezdtem volna neki mesélni a dolgot, hogy mit és hogy, erre közölte, hogy ismerős a szitu, a barátját is körülmetélték szűkület miatt… de ő 25 éves koráig várt…

Tamás

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.