T. Péter

Beavatkozás: körülmetélés / orvosi ok
Időpont: 2002-10-24 - 27 évesen
Orvos: állami

Alapadatok

T. Péter
körülmetélés
orvosi ok
2002-10-24
27
állami
érvényes, folyamatban lévő

Szöveges beszámoló

Egy vidéki nagyvárosban születtem (1975-ben) értelmiségi család gyermekeként. A szexualitás, nemiség és hasonlók sosem voltak tabu témák. Egymás előtt zuhanyoztunk, öltöztünk. Párszor még nudista strandra is kimentük. Édesanyám pedagógus és a „felvilágosult” tanítás híve. Apám katolikus, anyám református, mi az öcsémmel viszont nem lettünk megkeresztelve (és nem azért, mert nem tudtak megegyezni). Ők sem olyan megrögzött templomba járók, inkább csak művészeti, építészeti, illetve turisztikai céllal látogatunk különböző vallási épületeket.
A hímvessző tisztítását is apám tanította meg mindkettőnknek. Aztán nem is volt vele gondunk, az életünk, mindennapunk természetes részévé vált.
Bár mesekönyv helyett nem pornólapokat mutogattak, de sosem volt semmi, ha véletlenül kezükbe akadt egy. Szépen elmagyaráztak mindent. Aztán később – mint minden kamasz – láttam pornófilmeket is, de az már sok kommentárt nem igényelt. Igazából a metélt péniszek fel sem tűntek, valószínű férfi létemre nem azt figyeltem, maximum a „különleges méretek”-en akadt meg a szemem.
Aztán dolgoztam olyan helyen, ahol éjszakáztam is és az Internet sok új információt nyújtott számomra többféle témában. Ott nyomban szimpatikus lett a metélt hímvesző és tudatosan kezdtem érdeklődni a téma után.
Aztán ahogy jobban belemélyedtem a „kutatásba”, rájöttem, hogy nálam több is van a dolgok hátterében.
Ernyedt állapotban semmi gond nem volt a fitymám mozgásával, de mereven a makk mögött megakadt és csak nehezen lehetett visszahúzni. Emellett a fékem is iszonyatosan rövid lett, valószínű a sok berepedezés/hegesedés következtében. Mivel nem csak „kedvtelési”, vallási körülmetélésekről szóltak a leírások, történetek, topi-ok, hanem az egészségügyi gondokat is elég részletesen tárgyalták, egyértelművé vált, hogy nem oldódik meg ez a dolog nálam „csak úgy magától…”, ahogy elképzeltem, így elmentem orvoshoz.
Az apám kardiológus barátja megbeszélte egy urológus kollégájával, hogy rendelési időn kívül fogad. El is mentem hozzá az adott időre. A szűkületet és az extra rövid féket ő is diagnosztizálta. Emellett a makkomon megjelent pár kisebb-nagyobb fehér folt, amit Tetránnal, kamillával kezeltem is. Az urológus doki - aki nagyon szimpatikus ember volt – a „foltok”-ra felírt valami kenőcsöt, de a két héttel későbbi kontrolig semmi sem változott, emiatt átküldött egy bőrgyógyászhoz, hátha valami fertőzés, amit ha kezelnek, a szűkületes dolog is alakul…
A bőrgyógyász különböző kenőcsöket, illetve gyógyszereket írt fel és elkezdődött egy féléves kezelés-kontrol sorozat, de nem hozott eredményt. A foltok sem tűntek el és a szűkület nem javult.
Aztán visszaküldtek az urológiára, ahol megállapították, hogy nincs más megoldás a bajaimra, mint a műtét.
Az orvos említette az alternatívákat – részleges metélés, fékkorrekció – de azt is hozzátette, hogy ritkán jelentenek végleges megoldást, és elég gyakran szükség van egy újabb műtétre is.
Hála az Internetnek, a topic-oknak, ezekkel a dolgokkal már mind tisztában voltam. Én rögtön mondtam, hogy a teljes metélést választom, a fék teljes eltávolításával együtt.
A doki nem is visszakozott, rögtön meg is megbeszéltünk egy időpontot.
Oda is mentem időben, de mondták, hogy az orvosnak egy sürgős műtétre kellett rohannia és egy másik urológus műt, persze, csak ha beleegyezem. Természetesen belementem, nem csináltam belőle nagy ügyet. És az eredmény után nyugodtan állíthatom, hogy nem bántam meg.
Bementünk a műtőbe, ott egy „klasszikus” paraván mögött le kellett vetkőznöm, csak a pólóm maradhatott rajtam. Felfektettek egy asztalra, a lábaimat leszíjazták, a fejem elé egy zöld lepedőből paravánt tettek, így nem láttam semmit.
A műtét kb. 40-45 percig tartott és nagyon kellemes légkörben zajlott. A dokin kívül egy asszisztensnő és egy műtőssegéd srác volt bent. Jókat dumáltunk és a doki mindent mondott lépésről lépésre.
Először húzogatta a fitymámat egy kicsit előre-hátra, majd bekente azzal a barna/bordó fertőtlenítővel, majd jött az első szuri – ami koránt sem volt olyan elviselhetetlen, mint sokan gondolják – aztán a többit nem is éreztem, így nem tudom pontosan hányat adtak. Aztán jött a nyiszálás, varrás, kötözés és azt vettem észre, hogy már öltözhetek is…

Aztán beültem a kocsiba és irány haza.

Semmi fájdalmam nem volt, csak a kötés kellemetlenkedett talán egy kicsit.
Az egyetlen nehézség a pisiléssel volt, nehéz volt nem összekenni a kötést.Ja és persze a reggeli merevedések… De ezeket ki lehet bírni simán.

Aztán két nappal később megijedtem, mert egy darabon, ahogy cseréltem a kötést, elkezdett vérezni. Nyomban mentem a dokihoz, aki mosolygott és azt mondta, ne aggódjak, ez előfordul és minden rendben lesz. Lefertőtlenítette, átkötözte és ennyi. Aztán azt mondta, nem is kell kontrolra jönnöm, hacsak valami közbe nem jön.

A varratok pár nap múlva kezdtek szépen kipotyogni, főleg a kötéscserékkel jött ki sok, ami beleakadt a gézbe. Na az nem volt kellemes érzés. De mielőtt leszedtem a kötéseket, kamillás vízbe beáztattam és így szinte fájdalom nélküli volt a folyamat.

Körülbelül két héten belül minden varrat kiesett és csak egy kis duzzanat, illetve pár kék, zöld folt maradt, azok viszont a két további héten belül elmúltak.

A fehér foltok is szépen eltűntek, nem is olyan sokkal utána. A vágás helye látszik, de időről időre halványul.

Merev állapotban néha nem is látom, hol találkozik a külső és a belső bőr.
Nekem nagyon nagy méretbeli különbség van az ernyedt és a merev állapot között, így alapállapotban a makkom mögött redőzik az összes bőr, de még sosem volt olyan, hogy csak egy kicsit is a makkomra csúszott volna.


Viszont mereven fantasztikus! Szépen, feszesen kisimul a bőr, csak nagyon minimális holtjátéka van. A használatával sincs semmi gond, működik minden rendesen! Sok társammal ellentétben az érzékenysége sem csökkent. Ha úgy adódik, egy nap többször van merevedésem. Az önkielégítés sem jelent gondot. Kicsit változtattam a technikákon és ennyi.

A barátaim közül csak egy, itt dolgozó német srácról tudom, akivel együtt járunk edzeni hogy körülmetélt és valószínű ő is egészségügyi okokból, mivel a családja egy igazi katolikus család. Vele ez még sosem volt ez beszédtéma és nem olyan ember, akivel valaha is erről fogok beszélgetni.

Sokan nem mernek nyilvános helyen öltözni, zuhanyozni. Én rendszeresen járok konditerembe, uszodába, egyéb hasonló helyekre és nem zavartatom magam. Atrocitás még sosem ért. Azt, hogy megnézik-e nem igazán érdekel, bár párszor már észrevettem.

Metélt férfit nem sűrűn látok, ámbár feltűnően sosem bámulok. Elvégre nem lehet csukott szemmel se zuhanyozni, se öltözni.

Ha egyszer lesz egy fiam, nem fogom „önkényesen” körülmetéltetni. Ezt a döntést rábízom. Én elmondok neki mindent. A tényeket, tapasztalataimat, véleményemet és ő majd eldönti, mit is akar. Persze ha nála is jelentkezik egészségügyi probléma, nem hezitálok. Rám ne nehezteljen később, mikor már saját tudata, öntudata lesz. Nem a felelősségtől félek, de ő döntse el, mit akar eme „nemes szervével” kezdeni. És ha rászánja magát, majd maximálisan támogatom erkölcsileg, anyagilag egyaránt.

Imádom a péniszem mostani állapotát és örülök, hogy a sors így hozta, mivel az eredmény feledtet minden kisebb-nagyobb kellemetlenséget. Ha kellene, még ezerszer is újra belevágnék!

Péter

Beszámolóhoz feltöltött kép

Beszámolóhoz beküldött hozzászólások

Kedves Látogató!

A weboldalunkon kizárólag regisztrált tagok szólhatnak hozzá az adott beszámolóhoz.