Fitymaszűkület (latin: phimosis) az az állapot, ha ennek a fedőbőrnek a nyílása olyan szűk, hogy a fityma egyáltalán nem, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. Ez azért okoz gondot, mert nehezebbé válik a makk tisztántartása, ezáltal gyulladás alakulhat ki. Amennyiben a fityma nyílása nem elegendő a vizelet azonnali kiürítésére, a fityma zsákszerűen felfújódik. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a ki nem ürített vizelet súlyos hólyag és vesebetegséghez, elhanyagolt esetben vérmérgezéshez vezethet.

Veleszületett vagy szerzett?

A fitymaszűkület az esetek egy részében veleszületett rendellenesség, de lehet szerzett is, mely az élet bármely szakaszában kialakulhat. Veleszületett fitymaszűkületről akkor beszélünk, amikor a fityma sohasem volt visszahúzható a makkról. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy mindenkinek, akinek születésekor, vagy később sem húzható hátra a fitymája, fitymaszűkületben szenvedne. A születéskor és még utána sokáig a fityma hozzá van tapadva a makkhoz (ez a fityma sejtes letapadása, latin: adhaesio cellularis), és normális esetben sem húzható hátra, ezért újszülötteknél, csecsemőknél nem is szabad erőltetni. Ha erőszakosan húzzuk hátra, akkor berepedések keletkeznek rajta, a kis sérülések hegesednek, és a fityma még jobban összeszűkül. A születéskor észlelhető összetapadás a későbbiekben fokozatosan oldódik.

Kisgyermekeknél gyakran látható a fityma nyílásán áttűnő fehéres-sárgás (pattanásra, vagy zsírcsomóra is emlékeztető) képlet, mely az esetek döntő többségében ártalmatlan, elhalt laphám szaporulat. Gondot akkor okoz, ha befertőződik, és ekkor fájdalmas, gennyes gyulladást hozhat létre a fityma alatt. Ezért megszokott gyakorlat, hogy javasoljuk a gyermekek fitymájának hátrahúzását kb. 2 éves kor körül. Legkésőbb három éves korban azonban a fitymát a napi tisztálkodáshoz már minden nehézség nélkül hátra kell tudni húzni. Ha ez nem sikerül, akkor szakorvos tudja óvatosan leválasztani a fitymát a makkról. A “szerzett” fitymaszűkületben szenvedőknél a tünetek gyakran iskoláskor kezdetekor jelentkeznek, és a korábban könnyen hátrahúzható fityma hegesedő beszűküléséről van szó. Kialakulását korábbi mikro-sérülések, gyulladást követő hegesedés, illetve egy nem ismert bőrbetegség bármelyike okozhatja. A fityma szűkületének fennállása esetén serdülőkorban, illetve bármikor később a műtéti beavatkozás javasolt. Meg lehet próbálkozni a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével, de az eredmények nem túl jók. Idősebb korban a másodlagos fitymaszűkület kialakulásának gyakori oka a cukorbetegség. Ilyenkor a műtét megelőzően a vércukorszint beállítása elengedhetetlen a jó sebgyógyulás eléréséhez.

Teljesen szűk, vagy csak ha feláll?

A fitymaszűkületet tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy a nyugalmi vagy izgalmi állapotban (erekcióban) levő péniszen jelentkezik. Az első esetben abszolút, a másodikban relatív fitymaszűkületről beszélünk.

• Relatív fitymaszűkület panaszával leginkább serdülőkorban lehet találkozni. Ekkor a merev péniszen a fityma nehezen vagy egyáltalán nem húzódik hátra, vagy a makk mögött megszorulva kellemetlen, fájdalmas szorítást okoz. A fityma relatív szűkületéhez gyakran kapcsolódik egy másik enyhébb rendellenesség, a rövid fitymafék (kantár). A rövid fék nem engedi az egyébként kellően tágas fitymát merev állapotban hátracsúszni. Ilyenkor a pénisz alsó felén egy kis feszülő húr látható. Ennek az állapotnak az a veszélye, hogy nemi aktus közben elszakadhat, komoly, néha nehezen csillapítható vérzést okozva, melyet végül helyi érzéstelenítésben egy öltés behelyezésével lehet csak megoldani.
• Abszolút fitymaszűkület gyakran alakul ki egy kezeletlen relatív szűkületből.

Súlyossága:

1:a fityma teljes visszahúzhatósága – a makk mögött szoros.

2: a makk részleges expozíciója – az előbőr (nem veleszületett összenövések) a korlátozó tényező.

3: részleges visszahúzhatóság – húgycsőnyílás épphogy látható.

4: enyhe visszahúzhatóság – sem a húgycsőnyílás, sem makk nem látható

5: a fityma egyáltalán nem visszahúzható

Ha beszorul a fityma

A fitymaszűkület adott esetben igen kockázatos is lehet. Amennyiben a szűk fityma a makk mögött "megszorul", és nem húzható vissza, paraphimosisról beszélünk. (Ezt nevezte a régi orvosi szaknyelv, utalva az egykori spanyol udvari viselet széles, ám szoros körgallérjára, spanyolgallérnak.) Az elszorítás következtében a fitymán és a makkon vénás pangás alakul ki, mely nagyon kellemetlen és fájdalmas. Ilyen esetben a fájdalom ellenére is meg kell próbálni minél hamarabb visszahúzni a bőrt, mert az idő előrehaladtával a duzzanat fokozódik, és egyre nehezebb lesz sebészi beavatkozás nélkül kezelni. Ha a fityma visszahelyezése nem kivitelezhető, akkor a szűkületet okozó gyűrű átvágása válhat indokolttá. Akinél egyszer már a paraphimosis kialakult, annál a fityma eltávolítását javasolja az orvos.