Körülmetélés.hu - K. István körülmetélésének beszámolója

K. István


műtét/beavatkozás: körülmetélés
ok: orvosi ok
25 évesen - 2017-05-15
dr. Fábos Zoltán (Pécs) állami

Előzmények

25 éves vagyok, egyetemista. Gimnazista korom óta mindig is érdekesnek találtam, hogy sokkalta hosszabb fitymám volt, mint osztálytársaimnak. Akkor még nem gondoltam, hogy ez esetleg probléma forrása is lehet a jövőben. Idővel, mire elsős egyetemista lettem kialakult lassanként egy relatív fitymaszűkületem, ami nem csak a péniszemre nyomta rá a bélyegét, hanem szégyent éreztem, és emiatt nem is mertem ismerkedni. Hosszú ideig éltem a fitymaszűkületem árnyékában, amire tarthatatlanná vált a helyzet. Úgy vélem még sokáig éltem volna ezzel a teherrel, ha nem súlyosbodik a relatív fitymaszűkületem abszolút szűkületté. A fájdalom felülkerekedett végül a szégyenemen, és felhívtam a pécsi urológiai körzeti klinikát. Itt végezték el később a beavatkozást is. Az ellátással és a személyzettel, a klinika minőségével teljes mértékben meg vagyok elégedve. Másoknak is ajánlanám Pécsett. Ha nem történik velem egy balszerencse, akkor nem is lenne negatív tapasztalatom a körülmetélésemet követően, de sajnos meg kellett tapasztalnom a PTE Urológiai Klinikájának vendégszeretetét is. Ez az ügyeleti klinika hozta a szokásos magyar egészségügyi ellátást, szóval aki teheti csak kerülje el.

De mindezek mellett boldog vagyok, hogy túlestem a körülmetélésen. Most már boldog „metéltként” tekintek csak vissza. Ezúton is köszönöm Andrásnak a türelmét, segítségét, útmutatását a nehéz pillanatokban, valamint, hogy létezik ez a honlap, ez a közösség! Köszönöm szépen még egyszer!

Körzeti ellátást biztosító intézmény neve: Uro-Clin Kft. – Pécsi Irgalmasrendi Klinika (Pécs, Irgalmasok utcája 1, 7621)

Diagnosztizáló orvos: Dr. Polyák László

Körülmetélést végző intézmény: Uro-Clin Kft. – Pécsi Irgalmasrendi Klinika (Pécs, Irgalmasok utcája 1, 7621)

Műtétet végző orvos: Dr. Fábos Zoltán, klinikai főorvos

Ügyeleti ellátást biztosított intézmény: PTE Urológiai Klinika (Pécs, Munkácsy Mihály utca 2., 7621)

 

Orvosi vizsgálat

A körülmetélés előtt

(2017.) április 4.

Két héttel ezelőtt felhívtam a pécsi körzeti urológiai szakrendelést, és erre a napra kaptam időpontot orvosi vizsgálatra. Sokáig húztam a dolgot mire erre az elhatározásra jutottam, a végén már nem tudtam nyugalmi állapotban sem hátra húzni a fitymám, merevedéskor korlátozott és fájt. Többször előfordult, hogy begyulladt. Végül eljött a mai nap is, a vizsgálat ideje. 13:40-re voltam bejelentkezve, de mivel korábban érkeztem – előbb sorra kerültem a szakrendelésen.

Dr. Polyák László urológus vizsgált meg, asszisztense közben felvette az adataimat. Majdnem elutasították a vizsgálatomat, mivel nem rendelkeztem beutalóval, ám amikor jeleztem kollégista mivoltomat, eltekintett ettől – hiszen nem ennek az orvosi körzetnek vagyok a betege. Megalázónak, és kitaszítottnak éreztem a magamat, először kellett felnőtt tudatom óta levetkőznöm idegenek előtt, arról nem is beszélve, hogy meg is fogdosta a péniszem. A helyzeten nem segített valószínű, hogy idegesség és kapkodás jelét mutattam, ám a doktor úr türelmesen utasított, hogyan s miként cselekedjek a vizsgálatok során. Ultrahangos felvétel készítését követően meghallgatta a panaszaimat, s megvizsgálta tüzetesen a péniszem. Megállapította, hogy fitymatúltengésem, ebből fakadóan hegesedett fitymaszűkületem van. Egyetlen gyógyírként a mielőbbi körülmetélést javasolta. Miután elmondta mivel is jár a beavatkozás időpontot egyeztettünk. Május 8-ára, reggel 8 órára kell megjelennem ugyanezen intézmény felső emeletén, ahol az egynapos sebészeti beavatkozások zajlanak. Távozáskor kaptam egy tájékoztatót az egynapos sebészeti ellátások általános tudnivalóiról, és egy ismertetőt a körülmetélés menetéről, mit vigyek magammal a klinikára, mennyi időd vesz majd kb igénybe a műtét és az azt követő megfigyelés.

április 17.

Tavaszi szünet van. Régóta foglalkoztatott már a körülmetélés gondolata, sokszor olvastam utána – egy ilyen alkalommal könyvjelzőkbe tettem a körülmeteles.hu-t is. Mivel mindenképpen szembe kell néznem a metéléssel, gondoltam felkeresem ismételten az oldalt. Ekkor bukkantam rá a beavatkozáson átesett emberek beszámolóira, s jó párat át is olvastam tüzetesen – vajon mire is számíthatok majd? Az oldalon való nézelődés során találtam meg András elérhetőségét, s megragadtam az alkalmat, írtam neki. Rövidesen választ is kaptam tőle, sőt egy korban hozzám közelebb lévő, egy metélésen már átesett társam is felvette velem a kapcsolatot András kérésére. Mindketten készségesen válaszoltak minden feltett kérdésemre, és kaptam egy általános tájékoztatót is a körülmetélés előtt-után helyzetről. Persze a legfontosabb, amit kaptam tőlük, bátorítást és bíztatást, azt hiszem ez jelentette nekem a legtöbbet.

május 7.

Holnap lesz a körülmetélésem. Amit olvastam, hogy mit érdemes beszereznem (filteres kamilla, fertőtlenítőszer, géz, papírtörlő) szombaton megtettem. Minden fontos dolgom átütemeztem, mivel kollégista vagyok előre minden háttérről is gondoskodnom kellett – szóval főztem magamnak előre egy hétre valót, valamint minden ruhám is kimostam. Az egész hétvégémre rányomta a bélyegét a feszült várakozás. Este fél nyolckor megszólal a telefonom, hirtelen döbbenetemben be sem mutatkoztam – a klinika főorvosa telefonált, sajnálatos módon egy héttel el kell halasztanunk a műtétemet, mert közbe jött valami. Ekkor be kell vallanom, megkönnyebbültem és nagy kő esett le a szívemről.

május 14., vasárnap

Ismét egy nap választ el a körülmetéléstől. Az egész hétvégém melóval telt, így nem tudtam idegesíteni magam a közelgő metéléssel. Egész heti élelmiszer bekészítve, minden felszerelés készen, mint az előző héten is, hátizsákom bepakolva, hogy reggel időben indulhassak a klinikára. A szokásosnál hosszabb és alapos fürdés mellett leborotváltam frissre a péniszem, és időben lefeküdtem.

 

Műtét napja

május 15., hétfő

Időben felkeltem, ismét egy gyors zuhanyozás és irány a klinika. Fél órával korábban érkeztem, ez volt talán az egyik legidegesítőbb része a napomnak. Az idő közeledtével megembereltem magam, és megközelítettem az egynapos sebészeti részleget. Már a lépcsőházban felfigyeltem egy harsány, idegesítő és kissé félelmet keltő hangra, mely az egész részleget uralta.

Beléptem a regisztrációhoz, átadtam ambuláns kezelőlapomat és megkezdték az adminisztrációt. Két, nagyon szimpatikus és kedves, végtelen nyugodtságot és türelmet sugárzó nővér látta el a betegfelvételt és az ellátást is. Bekísértek az egyik kétágyas szobába, s magamra hagytak: öltözzek át kényelmes ruházatba. Mikor visszajött egyikük, végig kérdezte kórtörténetemet és elmondta hogyan is fog zajlani a műtét. Miután végzett, beküldte a műtős segítőt, aki megkért, hogy csak alsógatya legyen rajtam, valamint papucsban álljak készen. Rögvest visszatért egy kék, hátul-fűzős műtéti ruhával, majd bekísért a műtőbe. A papucsom kívül kellett hagyni az ajtó mögött, majd kérte vegyem le a boxerem, és üljek fel a műtőasztalra. Közben megérkezett a korábban velem foglalkozó nővér is. 7:50 az idő, én az asztalon, köröttem a személyzet készíti elő a terepet a beavatkozásra. Nagyon feszült voltam. Látták is rajtam a bent tartózkodók, és bekapcsolták a Petőfi Rádiót nagy megkönnyebbülésemre, miközben elkezdtek hétköznapi dolgokról beszélgetni, ami még jobban kizökkentett a műtőhelyiség borzongásából.

Mintha gyorsabban is múlt volna így az idő. 8:03 perckor már a zöld kendőt is leterítették előttem, hogy ne lássak semmit, lefertőtlenítettek, és az alsó felemet betakarták a műtéti takaróval. Ezt követően megérkezett Dr. Fábos Zoltán főorvos úr, bemutatkozott, egy-két szóban beszélt a metélésről, majd hozzálátott a folyamathoz.

Kezdésként 4 db lidokain injekciót kaptam. Az első kettő fájt, ha jól éreztem kaptam a makkomba, a péniszem törzsébe, valamint a tövébe is. Miután biztosra ment, hogy nem érzek semmit kezdetét vette a beavatkozás. Mivel a fitymám nem tudtam rendesen hátra húzni, ezért a fityma eltávolítása után ismét szükség volt egy fertőtlenítésre. Eközben a doktor úr a személyzettel beszélgetett, és időnként kérdezgettek engem is. Ekkor megragadtam az alkalmat, és elkezdtem faggatózni. Sikerült kiderítenem mi is ez a szörnyű, hangos csattogó hang – meglepődtem mikor beavattak, ez a vesekő zúzására használt gép zaja. Kérték, amennyiben érzek valamit, azonnal jelezzem nekik. Az első dolog, amit éreztem, egy élesnek tűnő, kissé kellemetlen érzés, nyilván ez lehetett amikor eltávolították a fitymámat. Ezt követően egy forrasztóhoz hasonló eszköz került elő. Mint megtudtam, ezzel az erek végét égetik el, a vérzés csillapítására, megfékezésére. Ennek kellemetlen szagát a disznóöléskor a bőr pörzsölése-vakarása közben felszabaduló szaghoz tudnám hasonlítani. Ekkor is éreztem kellemetlen és szokatlan dolgokat: mintha enyhén áram rázna meg, valamint hirtelen felforrósodást is a műszer által érintett bőrfelületen. Ezt követte az egész műtét talán legkellemetlenebb és hosszabb része, a varratok. Az első öltéseket nem éreztem meg. Sőt mondhatni az utolsók voltak azok, amiket nem csak, hogy éreztem, hanem kifejezetten fájtak is. Ezt köszönhetem magamnak valószínű. Mivel hegesedett és gyulladt volt már a fitymám, a lidokain is kevésbé hatott a fitymafékem környékén, ha előbb rászánom magam, ezt a részét megúszom. Jelezte is a főorvos úr, ne haragudjak, de a megszokottnál több öltés kell a fitymafékem helyére, mivel nagyon érzékeny és vérbő a terület. Az első öltés itt azonnal belémnyilalt, fogam szorítottam, lábam feszítettem, de nem adtam más jelét a fájdalmamnak. Ha a rádió nem szólt volna, nem is tudom mi lett volna velem, a zene mintha kiragadott volna egy-egy pillanatra a műtőből. Még következett pár fájdalmas rész, majd a doktor úr utasította a személyzetet, takarítsanak le, és készítsenek egy szorító kötést, az egész péniszemre. Miután letörölgettek, bekötöztek, érdeklődtek közérzetemről, és a nővérke megjegyezte, nagyon szépen helyt álltam – általában, ha ilyen fájdalmak vannak sziszegnek és magyaráznak a betegek. Eközben a műtősfiú betolt egy kerekesszéket és visszatolt a szobámba.

Miután visszakísértek a szobámba, a műtős segített átöltözni, és hozott gézpamacsot, hogy tegyem a gatyámba, és függőlegesen felfelé szorítsam a testemhez a péniszem. Direkt feszes alsóval készültem, ez segített is a rögzítésben. 8:50 perc van, és egyedül vagyok a szobában, átöltözve, csak pihennem kell, és várnom a 3 óra leteltét, hogy haza bocsájtsanak. Hetek óta már ezt a pillanatot vártam, legyek túl a beavatkozáson.

A megfigyelőkbe mindenhova tettek ki háztartási kekszet és friss teát is, ezekre gyorsan lecsaptam, majd felfedeztem hogy van kábel tv is a szobákhoz. Innentől kezdve gyorsan telt az idő. 10 órakor a főorvos úr benézett hozzám, kifaggatott hogyan is érzem magam, majd ellátott jó pár hasznos tanáccsal (aminek birtokában voltám már, köszönhetően az oldalnak), majd mielőbbi felépülést kívánva távozott. A nővérek is többször bejöttek leellenőrizni. Kaptam tőlük egy levél algopirynt is. A legelsőt bevetették velem a műtő elhagyta után, hogy a lidokain hatásának megszűnése után ne legyenek fájdalmaim. Miután 11 órakor sikerült vizelnem is, zárójelentés és igazolás kíséretében a vártnál korábban hazaengedtek. Két kikötésük volt, egyik ha bármi panaszom vagy problémám van, azonnal hívjam fel őket, és ellátnak instrukciókkal, a második pedig: egész nap szigorúan fekvés, és kerüljem a merevedést ahogyan csak lehet. Holnap pedig térjek vissza a kötés levételére.

A klinikától taxival érkeztem vissza a kollégiumba. Hát mit ne mondjak, a taxisnak sikerült az összes aknafedelet és kátyút megtalálnia, így a kocsiból kiszállva azonnal be kellett kapjak egy algopirynt. Felérve a szobámba azonnal lefeküdtem, és egész nap vízszintbe helyezve tartottam magam. Nem mertem sok folyadékot fogyasztani, hogy ne kelljen wc-re menni. A klinikán is úgy tudtam vizelni, mintha egy locsolórózsa lennék, szétpermeteztem a vizeletet minden felé, arról nem is beszélve, hogy a kötésem a makkomra is kiterjedt, így a húgy egy részét felszívta a kötés. A kedvem jó volt, haverjaimnak beszámoltam a fejleményekről, és egész nap ahogy kérték, pihentem. Az éjszaka volt a legkellemetlenebb rész tán. Szándékosan elég későn feküdtem le, félve az éjszakai merevedéstől. Óránként szólt a telefonom, hogy felébredjek, a REM fázisom megszakításával az erekciókat próbáltam gátolni – nem sok sikerrel. Háromszor is a merevedés okozta fájdalmakra ébredtem fel. Nem volt mit tenni, fel kellett kelnem sétálni egyet, hideg levegőt engedtem magamra, és hogy eltereljem a gondolataim teljes mértékben: kortárs verseket kezdtem olvasni. Végül az álom mindig elnyomott, és az eredmény egy-egy fájdalmas ébredés lett.

 

Lábadozás

május 16., kedd - az első ébredés körülmetélten

Reggel felkeltem, mondanom sem kell ismét merevedéssel. A probléma ezekkel a merevedésekkel, hogy a fájdalmon kívül sokkal feszítőbb is volt, mint számítottam, hiszen a szorító kötés gátolta a vér távoztát is. Gyorsan lelankasztottam magam, megmosakodtam és óvatosan elindultam vissza a klinikára a kötés eltávolítására. A részlegre érve mosolyogva faggattak az ápolók, hogy érzem magam, milyen volt az éjjel, vérzett-e? A kötésem teljes mértékben vörös volt, ám nem volt nyirkos, tehát nem volt friss vérzésem. Feláztatták a kötést, majd lassanként leszedték. Meg kell valljam, élveztem, hogy ennyire nagy körültekintéssel foglalkoznak velem. Miután lefertőtlenítették a péniszem, én is megcsodálhattam végre az eredményt. Hát nem erre számítottam. Kék-zöld-piros színekben, megdagadva, elkékült makkal láthattam családi ékszerem. Miközben csodáltam az eredményt, a nővérke egy rakat gézlapot készített nekem, hogy majd mindig helyezzek a gatyába az esetleges vérzés miatt. Jelezte is, hogy mintha most kicsit látna egy enyhe vérzést, de ennek rövidesen el kell állnia. Miután ők is elláttak tanácsokkal, elköszöntek tőlem. Mivel lebomló varratot kaptam, és a doktor úr sem írt ki revíziót, úgy gondoltam ennyi is lesz részemről az urológia. Hazaérkeztem egy csomó gézlappal, átöltözést követően ismét lepihentem.

Amikor öltöztem át, felfigyeltem már, hogy elég sok vér került a friss gézlapra, így mielőbb próbáltam magam vízszintbe helyezni és bízva a vérzés elállásában. Ebéd után nem sokkal, fél kettő magasságában mentem wc-re, és látom ez a nagyobb gézkendő is tiszta vér, de csillog a vértől, szóval nem kis mennyiséget szívott magába. Kicseréltem ismét a gézlapot. 15 óra táján ismét ellenőriztem a péniszem, és ekkor is jelentős vérzést tapasztaltam, ekkor már alvadt vér is volt a kendőn, szóval nem tudta a szövet felszívni már mind. Lefertőtlenítettem a péniszem, miközben folyamatosan csöpögött a vér a sebemből. Felhívtam a klinikát, ahol műtöttek és az említett kedves nővérkék vették fel. Tanácsolták, egy száraz gézlapot szorítsak rá és egy negyed óráig markoljam a péniszem erővel. Ha ez sem állítja meg a vérzést, be kell fáradnom a PTE Urológiai Klinikájára, ahol délután 4-től reggel 8-ig folyamatos ügyeletet biztosítanak.

Drága-kedves haverom 17:30-kor ki is tett az ügyelet kapujában. Az urológia az első emeleten volt, kifejezetten örültem, hogy lépcsőzni kellett az osztályig. Beérve a folyosóra furcsa látvány fogadott: kihalt minden, sehol senki. Nem volt mit tennem, leültem egy székre, és vártam csak arra sétál valaki majd. Kb 5 perc várakozás után feltűnt egy nővér, és megkérdezte mi a panaszom. Elmondtam, hogy egész délután vérzett az előző nap körülmetélt péniszem, frissen átkötve magamnak bejöttem az ügyeletre – a műtétet végző intézmény dolgozóinak utasítására. Láttam az arcán az aggodalmat, majd elkérte a zárójelentésemet. Kérte üljek le, ne mozogjak, rövidesen kerít valakit, hogy ellásson. Olyan 10 perc múlva megjelenik a nővér azzal az orvossal, aki előző nap a másik klinikák végezte a metélésemet. Láttam a főorvos úron, ideges, izzad a homloka, és teljes műtéti ruházatban van– ahogy kiderült szó szerint egy másik műtétről rángatták ki, hogy ellásson engem. Kérte a doktor úr lehetőleg siessünk, mivel a műtőben várják, és bevezetett egy vizsgálóba. Gyorsan letoltam a gatyám, levette a kötszert rólam, és megnézte a vérzést. Meglepődött a látványon, és rögtön kérdezte, volt éjszakai merevedése? Sajnos az erekció okozta feszülés alatt az egyik ér kicsúszhatott az öltésből, és ezt most helyre kell tenni, magától nem fog elállni ez a vérzés így. Gyorsan lefertőtlenítettek, és a nagy sietségben nem is figyeltem – csak a szúrást éreztem és a fájdalmat. Lidokain, vagy bármiféle érzéstelenítés nélkül látott hozzá a doki az új öltés készítésének. Azt kell mondjam, ilyen fájdalmakat még életemben nem éreztem. 4-szer húzta át a cérnát az előző napi műtét miatt rendkívül érzékeny és megdagadt péniszemen. Szerencsére az ágy, amin feküdtem mindkét végén erős támlával bírt, így befeszítettem egész testemet, lábam nekipréseltem a deszkának, hogy kibírjam valahogy a fájdalmakat. Amikor azt hittem végre vége, akkor kezdte el húzni a fájdalom alatt méteresnek tűnő cérnát. Végül a legrosszabb az egészben az volt, amikor elszorította és megcsomózta a cérnát. A főorvos ezt követően elsietett vissza a műtőbe, és a nővér ismét felhelyezett egy újabb szorító kötést. A doki még annyit visszakiáltott a folyosóról, menjek be holnap ismét a körzeti urológiára. Miután összeszedtem magam, a nővér kikísért a folyosóra és elindultam hazafelé. Haverom haza is dobott, de még vagy két órán keresztül éreztem egy kis remegést magamban. Szerencsére ez a szorító kötés nem gátolt már a vizelésben, így mertem már rendesen inni is – sőt mivel jelentős vérveszteségem volt (a gatyára vastagon alvadt a vér többször is) muszáj volt pótolnom a folyadékot. Ekkor ismét vettem be egy algopirynt, fájt az új öltések helye és egy cseppet se vártam az éjszakát… Ismét ugyanaz a műsor volt, mint előző éjjel, próbálkoztam sűrűn felébreszteni magam, ám az éjjeli merevedések így is megjöttek. 5 alkalommal ismét felijedtem a fájdalomra.

május 17., szerda

Ismét merevedésem volt amikor felébredtem, emiatt aggódtam is jelentősen. Taxival bejutottam a körzeti urológiára, ahol megdöbbenéssel fogadtak a nővérek, mit is keresem ott. Miután elmondtam a részleteket egyikük bekísért egy vizsgálóba, leáztatta a kötésemet és megvizsgálta a sebem. Megjegyezte, szépen gyógyul, kivéve az új öltés környéke, amiatt pedig ne is aggódjak – a doktor úr ezt úgy megvarrta most, biztosan nem lesz már probléma. Lefertőtlenítést követően hazaengedtek, kérték még ne nagyon sétáljak sokat, és ha gond van csak keressem őket. A nap további része már eseménytelenül történt. A péniszem meg volt dagadva, ám nem fájt már annyira ha hozzáért a ruha szövete. Este megkezdtem a kamillás mosogatását a péniszemnek. Éjszakai ismételten merevedések, ugyanúgy felébredtem a fájdalomra minden alkalommal.

május 18-19., csütörtök-péntek 

A duzzanat jelentősen csökkent már, kezdem megszokni a helyzetet. A különböző idegen színek jó része is felszívódott. Naponta kétszer kamillával, egyszer betadinnal lemosom. Csütörtökön még zacskót húztam a péniszemre, úgy fürödtem. Péntek délutánra a duzzanat teljesen lement, a varratok és az egész makkom környéke jól tanulmányozható. A seb környéke érzékeny, ám tudok sétálni, ülni, nem gátol a hétköznapi tevékenységemben. Egy hosszabb sétát is tudtam tenni, nem okozott problémát. A vágás környékén néhol fehéres, kellemetlen szagú folyást tapasztalok – nyilván genny lehet, erről figyelmeztettek is a klinikán, csak mosogassam serényen kamillával, és megszűnik majd a gyógyulás során.

május 20-21., hétvége

Semmi nyoma már gyulladásnak. Ha a makkom dörzsölődik neki a gatyának, már az sem zavar, inkább kellemes érzés. Felfedeztem, hogy a második varrás során alkalmazott cérna nem lebomló, hanem műanyagból készült. Ráadásul ahogy rácsomózta a doki, a maradék lelógó cérna egyik szála kicsúszott a bogóból, és akad a gatyában, valamint szúrja a makkomat. Ezt rövidebbre vágtam, nem teljesen a csomónál, félve ha csúszik a kötés, nehogy meglazuljon az öltés emiatt. Már nyugodtan tudok fürdeni, igaz a tusfürdőt kerülöm a péniszem környékén. A merevedésekre már nem ébredek fel. Vérzés kedd óta egyszer sem volt, a kamillázást folytatom tovább. Viszont egyre frusztrálóbb szexuális éhséget tapasztalok.

május 22., hétfő - egy hete körülmetélten

Egy hét telt el a körülmetélésem óta. Nem gondoltam, hogy egyszer eljutok idáig, jól eső érzés magam mögött tudni a hetet. Bár eléggé rizikós volt így, hogy vizsgaidőszakba csúsztam bele, de sajnos ez nem rajtam múlt. Panaszaim nincsenek, a kamillázást nem hagyom el, a fehéres váladékot még mindig látom.

Jó érzés körülmetéltnek lenni. Már most bánom, hogy ilyen sokáig halogattam a dolgot. A szüleimet nem avattam be a dologba eddig, de a haverjaim előtt már felmerem vállalni, és nem félve – hanem büszkén. Azt hiszem az elmúlt hét sok mindenben fog befolyásolni még a jövőben, sok mindent átgondoltam, valamint máshogy kezdtem értékelni. Úgy érzem nagyon megkönnyebbültem, és felszabadultam. Alig várom már, hogy használhassam a szerszámot!

május 25., csütörtök

Telnek a napok, s egyre jobban halványulnak a műtét okozta kísérő jelenségek. A makkom pereme alatt halványul a sebhely, és megy össze. Kezd a felszínen is látványosan összeforrni a sebhely. Csak a másodlagosan behelyezett, kemény és műanyag cérna varrata, és annak környéke fáj, valamint érzékeny. Ma délelőtt megyek ellenőrzésre a Klinikára, valószínű ki is szedik majd.

11 óra van, az Urológia folyosója. Ismét a hangos vesekőzúzó gép hangja fogad – legjobban a gáztűzhelyek elektromos szikrapattintóihoz tudnám hasonlítani. Belépek a regisztrációhoz, és a nővérkék meglepődötten fogadnak. Elmondom miért is érkeztem, s konzultáltak telefonon a főorvos úrral. Ezt követően az ő utasítása szerint befektettek egy vizsgálóba, és eltávolították a varratokat. Az egész kb 10 perc volt, tovább tartott a felkészülés, mint a művelet. Csipesszel megemelték a varratokat, majd egy kis szikével óvatosan levágták. Miután megfeslett a cérna, könnyedén eltávolították. Ekkor volt időm kérdéseket feltenni a sebemről. A műtéti seb körül peremek, és kiálló szövetdarabok megfigyelhetők most is, ennek gyógyulásáról érdeklődtem leginkább. Megnyugtattak, hogy amint eltávolítják a varratot, gyorsabban fog gyógyulni, és már most is nagyon szép a seb környéke. Még egy fertőtlenítés, egy gézlap a jód miatt a gatyámba és meg is kaptam a zárójelentést. Amitől tartottam korábban, hogy fájni fog, észre sem vettem, hogy megtörténik. Búcsúzáskor még kaptam pár jó tanácsot, és nagy levegővel kisétáltam a klinikáról. Bevallom akkor szabadultam fel a legjobban. Tudtam, hogy a sebeim szépen gyógyulnak, a varratokat eltávolították – a többi már csak idő kérdése.

május 30., kedd

Éjjel kiesett a felszívódó varrataimból a legjelentősebb öltések. A fitymafékem körül többszörösen kaptam varrást, ez a műtét közben is fájt, mikor rögzítették őket. Azóta komolyabb panaszom nem volt rá, reggelre pedig kiesett. Még látok pár cérnát a gyógyuló seb körül, de minden bizonnyal azok is felszívódnak a héten. A péniszem már nincs megdagadva. Nem is érzékeny. Az enyhe gennyezés, és az ezzel fellépő kellemetlen illat nem múlt el, de ez a gyógyulás része. Ahova sürgősségi ellátásban kaptam műanyag varratokat, annak a helye még mindig kemény, és kitüremkedik kicsit a makkom alatt.

június 2., péntek

19 nap telt el a körülmetélés óta. A varrataim maradéka, ami nem esett ki magától, reggeli tusolás után kiszedegettem András javaslatára. Körbe a makkom alatt, elég sok cérna bent volt még. Mivel elég feszesnek tűnt, a tusolással jól feláztattam. Kisollót és csipeszt lefertőtlenítettem, majd a cérnát kicsit meghúzva elvágtam a fonalat. Négy helyen is elvágtam, ezt követően óvatosan ki tudtam húzni a sebből. Kicsit kellemetlen volt, illetve idegen érzés – de nem ragadt bele, nem szorult, semmi komplikáció nem jelentkezett. Egy helyen kicsit bepirosodott, és csillogott – ám vérezni nem vérzett.Reggel, amikor felkeltem, szokásosan merevedésem volt. Viszont ez alkalommal alaposan megnéztem a szerszámot. Elégedett voltam a látvánnyal. Nem látom már nyomát úgy gennynek, mint előtte, és a kellemetlen szag is jelentősen redukálódott. Nyílt sebem is csak a második műanyagcérnás varrat helyén-környékén van, ám a reggeli merevedésemkor örömmel láttam, már kemény szerszám esetén is szépen össze van húzódva ez a seb is. A többi sebről nem is beszélve, a sebből kilógó bőrszövet darabok szépen szívódnak fel, kisimul a metélés környéke. Egyes részeken már szépen elgyógyult, másutt csak a bőr színén venni észre az éles különbséget a makkom és péniszem törzse között.

június 10., szombat:

27 nap telt el a körülmetélésem óta. „Hosszú ideje” már, hogy a metéltek táborába léphettem. Panaszom, problémám nincs.

A sebhelyem szépen gyógyul. Majdnem teljesen körbe a makkom alatt kisimult a bőr, csak egy helyen van még bőrkitüremkedés. Ez a második varratom helyénél van, de itt is szépen megszűnt a nyílt seb, összehúzódott a bőr – csupán a peremek vannak meg. Mint ahogy a makkom alatt majdnem teljesen körben már, itt is egy héten belül valószínűleg felszívódik a varratokból származó bőrtöbblet. Egy érdekes dolgot figyeltem meg igazából, a fitymafékem teljesen eltávolításra került, viszont még látható egy kis nyoma egy rövid szakasz formájában. Kíváncsi vagyok ez megmarad-e vagy ez is felszívódik idővel.

Körülbelül egy hete már teljes életet élek. Nem zavar semmiben a péniszem, tudok kerékpározni, sétálni, túrázni. A feszülős ruhák sem okoznak problémát már. Teljesen megszoktam a helyzetet – mintha mindig is ilyen lett volna. Egy dolog okoz kellemetlenséget egyedül: ha a tusolórózsát nagy nyomásra állítom, és a makkom alatti műtött bőrfelületet közvetlenül éri ez a vízsugár. Hiába is gyógyult el, és szűntek meg a nyílt sebek, biztosan érzékenyebb lesz itt a bőr sokáig. Maszturbálni is tudok már, bár új helyzettel kell megbarátkoznom. Igaz, hogy nem merem még sűrűn használni a szerszámot, de ismerkedem az új szituációval. A síkosító fontos szerepet nyert így, bár be kell valljam maszturbálásra a babaolaj jobban bevált.

június 14., szerda

31 nap telt el a körülmetélésem óta. Úgy véltem, meg kellene látogatnom az Irgalmasrendi Klinikát, ahol végezték is a műtétem egy hónappal ezelőtt. Ezért ma reggel meg is látogattam az Intézményt. Érkezésemet követően rögtön meg is vizsgáltak, kedvesen faggattak tapasztalataimról, valamint milyen érzés is ennyi idővel a beavatkozást követően. A vizsgálaton feltettem kérdéseimet, mivel megfigyeltem, hogy a makkom alatt (a képeken a kék varrat alatti terület) kemény, mintha feszes volna a terület. Ezt a nővérek is megvizsgálták, és hasonló álláspontra jutottak. Hegszövetnek vélték a keménység okozóját. Gyakran előforduló jelenség, az erek elégetése vagy az utólagosan behelyezett varrat is okozhatta. Mivel plasztikai hátterű a dolog, rám bízták hogyan is cselekszem.

Végezetül éltem a nővérkék ajánlatával, hétfőn kaptam reggel 6:30-ra időpontot a Főorvos Úrhoz vizsgálatra. Nyilván nincs semmi probléma, a gyógyulásom szépen halad előre, a fentebb leírt komplikáció mellékese lehet ez. Mivel plasztikai hátterű az ügy, úgy vélem érdemes meghallgatom a Doktor Úr állásfoglalását is.

június 19., hétfő

36 nap telt ez a körülmetélésem óta. Előző héten meglátogattam a Klinikát szemrevételezés ügyében, és ma reggelre kaptam időpontot. 6 óra 20 perc van, a folyosók lassanként megtellenek élettel, és ahogy hallom a nővérkék beszélgetéséből - ma is lesz körülmetélési műtétjük. Miközben a hajnali révedezésem közepette üldögélek a vizsgáló előtt, megjött az egyik kedves ápoló, és bekísért a vizsgálóba. Már ismerem a járást: papírral leterített ágy, cipőt-gatyát-boxert toljam le, és várjam a vizsgálatot. Korábban roppantul szégyellettem volna ezt a fajta helyzetet. A körülmetélésem a gátlásaim feloldásában is segített, és könnyebben kezelek azóta számos helyzetet.

6 óra 33 perc van, a Főorvos Úr megérkezik. Jó reggelt kívánva a műtétemen tapasztalt barátságos arccal érkezik a vizsgálatra. Rövid szemrevételezés következik. Megtapogatja a sebem, a varratok helyei, az összeforrt bőrfelület tetszik neki, megdicséri gyógyulási folyamatomat. A sebperemeimre csak annyit mondott: idő. Hiszek neki, mivel tényleg csak a türelem és az idő az, ami most számít. Kitért a korábbi aggodalmam okozó kitüremkedésre is: hegszövet a ludas a keménységért és furcsa tapintásért. Lehet közhelyesnek fog hangzani, de erre is azt a választ kaptam: idő és türelem.

Nem panaszkodom, nem vagyok  csalódott. 35 nappal ezelőtt véres-megdagadt sebbel álltam a tükör előtt, ma pedig a szépen összeforrt sebem elemezhetem. Már csak a sebhelyek kisimulását kell kivárnom, és azt hiszem történetem is új fejezetet kezdhet!

június 27., kedd

44 napja körülmetélten. Panaszom azóta sincs, sőt! A sebperemek is szépen simulnak ki, már alig van valami említésre méltó. Kialakult a klasszikus metélési kép is a péniszemről: a makk alatti rózsaszín bőr egyszeriben átvált a sötétebb tónusú bőrszínbe. Nagyon vékonyan, rózsaszín-fehéres csíkként néha felfedezem az egykori varratok vonalát, de alig észrevehető: mondhatni csak akkor találom meg ha valóban keresem. A hegszövet, amiről előzőleg már írtam is, hasonlóan redukálódott már, enyhén tudom már csak kitapogatnom, vizuálisan nem kivehető.

Mivel már ilyen "régen" volt a műtétem, eleinte óvatosan, majd rendszeresebben kezdtem élvezni az új lehetőségeket... A maszturbáció nem okoz problémát, sőt teljesen új és váratlan tapasztalataim vannak ezen a téren! Teljesen meg vagyok elégedve. Az önkielégítési tapasztalataimat a beszámolómban nem ecsetelném tovább, a honlap fórumán viszont megosztom tapasztalataimat a kíváncsi olvasókkal!

 

Kedves Olvasó!

Remélem a beszámolóm elolvasásával betekintést nyújthattam, hogyan is éltem én meg a körülmetélést. Bármi kérdésed, észrevételed volna, kérlek bátran kérdezz, kommentelj! Rossz kérdés nincs, csak rossz válasz!

Féltem a metéléstől, tartottam a regenerációs idő hosszától is. Bevallom, túlgondoltam az egész procedúrát. Nyilván, ha nem lettem volna azon ritka esetek egyike, ahol egy ilyen rutinbeavatkozás után kisebb komplikáció lép fel, már előrébb volnék a gyógyulással is. De egy dolgot fontos megjegyeznem! Ha fitymaszűkületed van, vagy csak a kialakulásának halvány jele is reád vetül, ne halogasd, keress fel egy szimpatikus urológiát! Megkönnyíted és meggyorsítod így a gyógyulásod, és nem érdemes a fitymaszűkület árnyékában élni! Sok férfitársunk nem meri felvállalni eme súlyosan korlátozó problémáját, amit teljes szívből megértek. Csupán egy lépést kell tenni előre, és az életed egy jó irányban változik meg gyökeresen!



Hozzászólások:


Hozzászólás beküldése: