Körülmetélés.hu - Sz. Kristóf körülmetélésének beszámolója

Sz. Kristóf

saját elhatározás
31 évesen - 2019-07-18
Dr Soós Zita (Dunaújváros) állami

Előzmények

Az én körülmetélésen története

Nos kezdjük is a legelejéről:

Már gyerekként is jobban tetszett a metélt szerszám. Viszonylag gyakran láttam az uszodában, illetve átöltözéskor. A napközis táborban is volt akkoriban egy barátom, akinek meg volt szabadítva a fütyköse a fitymátó,l de akkor még nem gondoltam hogy egyszer én is metélt leszek. Aztán teltek-múltak az évek, de a gondolat mindig ott motoszkált a fejemben, hogy szeretnék metélt lenni. A munkahelyemen is több kollégámnak körül van metélve a szerszáma, így mindig ott volt a motiváció. Aztán még 2016-ban összejött egy enyhe relatív szűkület is, de annyira nem volt vészes, hogy bele is vágjak és körülmetéltessem magam. Így jutottunk el 2019 májusáig, amikor elkezdtem hátra húzva tartani a fitymámat, hogy kipróbálhassam milyen is lehet metéltnek lenni. Ment is a dolog és 1 hónap hátra húzva tartás után el is döntöttem, hogy szeretném a körülmetélést. Úgy voltam vele, hogy megpróbálom összehozni TB-re a relatív szűkületem miatt, így kértem is időpontot szakrendelésre amit meg is kaptam Július 3.-ra. El is jött a nevezetes nap és kicsit izgulva, hogy mi lesz ebből megjelentem a kapott időpontban. Mivel aki eredetileg vizsgált volna nem ért rá, így más helyettesítette. Így kerültem Dr Soós Zita doktornőhöz, aki meg is vizsgált és azt mondta, hogy valóban fennál a relatív szűkület. Akkor még nem beszéltünk meg semmi konkrétat mert előbb elküldött Vércukor-vizelet vizsgálatra, hogy kizárható legyen. Megtörtént a labor vizsgálat, össze is szedtem a leleteimet, amik szerencsére mind negatívak voltak majd felhívtam a doktornőt hogy mikor vihetem őket vissza azt mondta, július 10-én szerdán 3-ra menjek. El is jött a szerdai nap és meg is jelentem újra a rendelésen, hogy megbeszéljük a továbbiakat.Behívtak, majd megnézte a leleteimet és ő is azt mondta, hogy minden rendben. Ekkor visszatértünk a relatív szűkületre és azt mondta, hogy ha számomra zavaró, akkor vállalja a körülmetélést. Nagyot dobbant a szívem és természetesen igennel válaszoltam. Meg kaptam a hozzá szükséges papírokat és az időpontot a metélésre, ami július 18. volt és reggel 7-re kellett megjelennem.

Műtét leírása

A műtét

Hamar teltek a napok és el is érkezett a műtét napja, meg is jelentem az urológián reggel 7-re. Ott még aláírtam pár papírt még a beavatkozáshoz és kaptam egy karszalagot is, majd a nővér bekisért egy üres kórterembe és azt mondta ott várjak, amíg nem szólítanak. Nagyjából 10 óra magasságában bejött a műtős srác és mondta hogy kezdjek el átöltözni és nemsokára jön értem. Pár perc múlva jött is értem és átkisért a műtőbe, ahol felfektettek a műtőasztalra és elkezdtek előkészíteni. Jött a szokásos fertőtlenítőzés az érintett területen szám szerint 5x és elém raktak egy lepedőt, hogy ne lássak semmit. Majd jött az érzéstelenítő injekció, amit előtte elmondta, hogy hova fogja adni és szól hogy miko , jött is az első szuri a tövébe, amiről azt gondoltam hogy kellemetlen lesz de meglepetésemre szinte nem is éreztem hogy beadták majd jött még 2 a tövébe és 1 a fitymába, de azokból sem éreztem szinte semmit majd megvárták hogy elzsibbadjon a farkam és neki is láttak a nyiszálásnak.

A műtétből semmit sem éreztem, csak hogy matatnak valamit ,meg a hangját az eszköznek, amivel az ereket égetik el, aztán mire észbe kaptam már mondták is, hogy végeztek. Ezután a műtős srác visszakisért a kórterembe, ahol voltam és azt mondta kb 1-1,5 óra múlva hozzák a zárójelentést, addig helyezkedjek el kényelmesen. Majd megszemléltem a frissen átszabott szerszámomat, már amennyi kilátszott a szorító kötésből hát nem festett túl fényesen, de tudtam, hogy ennél csak jobb lesz majd. Le is telt a várakozás; hozták a zárójelentést és elmondták otthon mi a teendőm majd utamra engedtek, mivel már éhes voltam fájdalmam viszont egyáltalán nem így először megebédeltem a közeli kínaiban és utána mentem haza.

Mütét utáni napok

A gyógyulás

Az első éjszaka meglepetésemre zökkenő mentesen telt, simán végig tudtam aludni. Nem volt fájdalom és a merevedés se volt kellemetlen, csak a varratok feszültek. Másnap óvatosan leáztattam a szorító kötést kamilla teában és végre megláthattam a frissen metélt szerszámomat. Véraláfutásos volt és duzzadt a lidokaintól, de a körülményekhez képest jó festett és a végeredmény is tetszett.  Stílusában leginkább az „alsó”-ra hasonlít, mert szinte az összes belső fityma eltávolításra került körülbelül 1 centiméternyi rész maradt belőle a makk alatt , varratból pedig meglepően kevés összesen 6db került bele. Telt-múlt az idő szorgalmasan krémeztem, kamilláztam és a 10. napra már el tudtam hagyni a kötést, majd az első 4 varratot a 12.napon szedtem ki óvatosan, mert már fel voltak lazulva , a maradék kettőt pedig a rákövetkező 2 napon és így már csak kantár alatti 1cm-es részen nem tökéletes még a dolog de már ez sem vészes így félidőnél 2 hetesen.

Jelenleg itt tartok vele, de már most imádom, hogy metélt vagyok és várom már az első felavatást vele! Összességében életem egyik legjobb és legmeghatározóbb döntése volt a körülmetélésem és úgy érzem több is lettem általa , sokkal érettebb és felnőttebb lettem hogy megszabadultam a gyerekekre jellemző hosszú fitymámtól és átváltottam valami sokkal jobbra és komolyabbra!

Kristóf
madbmx@citromail.hu 

Mint már leírtam, gyerekként a napközis táborban volt egy haverom, aki körül volt metélve. Voltaképpen onnan jött a vágyakozás, hogy egyszer én is körülmetélt lehessek Íme a napközis kaland kicsit bővebben:

Tíz éves voltam, amikor majdnem az egész nyarat napközis táborban töltöttem, ami a városi uszoda mellett volt.  Reggel mentünk, ott kaptunk reggelit, majd ebédig az uszodában lógtunk. Ebéd után a táborban játszottunk, utána uzsonna volt, s aztán hamarosan jöttek is értünk a szülők. A táborban haverkodtam össze két sráccal, de mivel már több mint 20 éve volt, a nevükre nem emlékszem, így nevezzük őket Marcinak és Daninak. Marci már az első naptól kezdve ott volt, Dani jó egy héttel később érkezett. Mindketten velem egyidősek voltak, vagyis mindhárman tíz évesek voltunk, a negyedik osztály után, az ötödik előtt. Azt hiszem, idősebbek nem is voltak velünk, csak kisebbek.

Sokan voltunk együtt, s a délelőtti uszodai programhoz együtt öltöztünk-vetkőztünk, így persze láttuk egymást, s meg persze meg is néztük egymást. Tíz évesen még együnknek sem nőtt lent a szőre, de azért már volt rendes merevedésünk, ha mástól nem, a meleg víztől.  Már nem emlékszem, melyikünk hozta szóba – nyilván a merevedés láttán – a rejszolást, lényeg az, hogy ez is, meg annyi minden más is szóba került a szex-szel kapcsolatban. Én nagyon menő voltam, mert 1-2 évvel korábban találtam az utcán egy pornó újságot, s azt jó alaposan tanulmányoztam. (Az újság ma is megvan!) Abban láttam először felnőtt férfiakat pucéron és ott láttam először metélt dákót is. Kiderült, hogy mindketten rejszolunk már, bár egyikünknek sem jön még anyag.

Marcival megbeszéltük, hogy közelebbről is megnézzük egymás dákóját (amit akkor még kukinak hívtunk). A tábornak volt egy erdős része, így Marcival elvonultunk a bokrok közé és ott elővettük a kukinkat. Először csak azt próbálgattuk, hogy ha hátra húzzuk a bőrt, akkor megmarad-e. Nekem volt egy egészen kis szűkületem, de le tudtam húzni róla a bőrt. Közepesen hosszú fitymám volt, de a makkom pereme nem elég nagy, így a bőr egyből visszament a makkomra. Marcinak jóval hosszabb volt a fitymája, mint az enyém, kérdezte is, hogy csináltak e valamit az enyémmel, hogy rövidebb, de mondtam, hogy az égvilágon semmit. Leginkább mereven lehetett észrevenni, hogy nekem rövidebb a fitymám, mert akkor nekem teljesen hátra húzódott és szabadon hagyta a makkom és vissza is csak félig ment rá. Marcinak sem volt szűk, csak hosszabb volt a fitymája az enyémnél, viszont megmaradt a fitymája hátrahúzva, mert valamivel nagyobb makkja volt, mint az enyém. Jó alaposan szemügyre vettük egymás kukiját, élénk rózsaszín volt a makkunk, ami nagyon jól nézett ki szabadon. Marcival megbeszéltük, hogy másnap majd elvonulunk az uszodai zuhanyozóba és ott játszunk egy kicsit.

Másnap már alig vártuk, hogy végezzünk a reggelivel és átmehessünk az uszodába. Gyorsan levetkőztünk, még egy darabig játszottunk a többiekkel, majd amikor nem volt feltűnő leléptünk és irány a zuhanyozó. Ledobtuk az úszónadrágot és beálltunk két egymással szembeni zuhanyfülkébe, hogy lássuk egymást. Hátrahúztuk a fitymát és hamarosan már állt a dákó. Recskáztunk és néztük, hogy a másik hogyan csinálja. Nagyon jó volt! Már nem emlékszem, melyikünk találta ki, hogy fogjuk meg egymásét és húzzuk hátra a bőrt a másiknak, meg húzogassuk. Nagyon különös érzés volt megfogni egy másik fiú kukiját, de nem mondhatnám, hogy rossz volt. Minden nap csináltuk a zuhany alatt vagy a zuhanyozó közelében levő fülkés öltözőben. A táborban nem kerestek minket, csak vissza kellett érni mire indultunk ebédelni. Így szerencsére sosem buktunk le, meg általában délelőttönként nem is volt nagy tömeg a zuhanyzóban. Ha meg esetleg mégis arra tévedt valaki, azt sem érdekelte, hogy egy 10 éves álló fasszal van a zuhany alatt, nyilván betudták a meleg víznek. (A meleg víztől mindenkinek feláll egy kicsit, láttam akkoriban felnőtt srácot is kőkeményen álló fasszal kijönni a zuhany alól!)

Nekem 1-2 évvel korábban sok bajom volt a fitymámmal, szűk volt, ami 10 éves koromra nagyon sokat javult. Így annak idején felmerült a körülmetélés is, s anyukám elmagyarázta mi az, illetve meg is mutatta a sajátomon mit is vágnak le onnan. Így hát 10 évesen már elég tájékozott voltam körülmetélés-ügyben, s észre is vettem a napközis tábor öltözőjében, hogy két fiú – ők is 10 évesek voltak – körül van metélve. Mutattam Marcinak, hogy nézze, azok ott metélve vannak. Neki is nagyon tetszett, hogy állandóan kint van a makk. A két srácot nem ismertük közelebbről, így nem akartunk kérdezősködni a metélésről.

Már több mint egy hete minden nap együtt rejszoltunk Marcival, amikor megérkezett a táborba Dani. Hamar összebarátkoztunk vele, s egy idő múlva megkérdeztük, hogy szokott-e rejszolni. Mondta, hogy igen, ő is rángatja a kukiját. Erre nem is tudom, hogy jutott eszembe, hogy megkérdezzem, körül van-e metélve. Ő egyáltalán nem lepődött meg a kérdéstől, én viszont meglepődtem a választól, mert azt mondta, igen, 5 éves kora óta körül van metélve, szűkület miatt. Nem nagyon emlékezett rá, csak arra, hogy utána egy pár napig fájt a kukija. Akkor elmondtuk neki, hogy Marcival mi ketten az usziba járunk rejszolni, s megkérdeztük, volna-e kedve hozzá, egyből igent mondott rá, habozás nélkül. Így megbeszéltük, hogy másnap lelépünk, amint lehet és hajrá, így utána már hárman toltuk az ipart.

Másnap a reggeli után, a többiekkel együtt átmentünk az usziba, s amikor a társaság szétszéledt, mi gyorsan bevetettük magunkat a zuhanyozóba. Gyorsan ledobtuk az úszónadrágot és szemügyre vettük egymást. Nagyon érdekelt minket, milyen lehet egy körülmetélt kuki egész közelről. Nagyon is szép volt Dani dákója, a heg nem is látszott neki és a makkja is szép nagy és formás volt korához képest. Megengedte, hogy megfogjuk és persze ő is közelebbről megnézte a mienket, meg a bőrt is hátrahúzta nekünk, ami új dolog volt neki, mert a körülmetélése előtt olyan szűk volt, hogy sose tudta hátrahúzni rajta a bőrt. Jól megnyesték, mert megpróbáltam ráhúzni a bőrét a makkjára, de csak a pereméig engedte, annyire feszes volt. Érdekes volt az is, hogy Dani szabadon levő makkja nem volt olyan élénk rózsaszín, mint a mienk.

Ezután már hárman bandázva űztük a dolgot: minden délelőtt legalább egy órát ácsorogtunk meztelenül a zuhany alatt, álló dákóval (bár ami nekünk volt, az inkább kuki volt). Rejszoltunk, néztük, meg fogdostuk, vertük egymásnak. Marci és én a bőrt húzogattuk, Dani a makkját masszirozta. Marcinak annyira tetszett Dani csupasz makkja, hogy nap közben is hátrahúzva hagyta a fitymáját, s mivel nagy makkja volt, meg is maradt hátul. Így a második-harmadik héten neki is mindig kint volt a makkja. Nagyon irigyeltem, mert nekem sose ment a hátrahúzva tartás.

A napközis táboros kalandom arra is jó volt, hogy nagyjából akkor kezdett tökéletesen működni a bőr a farkamon, mert előtte csak annyira tudtam hátrahúzni, hogy közvetlenül a makkom alatt összegyűlt a bőr és tovább már nemigen ment és nem simult ki a szárán ez valószínűleg még a fiatalabb éveimből visszamaradt enyhe szűkület volt, viszont az akkori intenzív használattól ez teljesen megoldódott és utána már jól működött. (Később is voltak közös verések a haverjaimmal, például a Duna-parton. Hárman jártunk ki rejszolni, de csak együtt, de nem egymást csapattuk. Akkor már mindhármunknak volt bokor, meg jött anyag is.)

A tábor még vagy három hétig tartott. Marcival és Danival sose találkoztam többet. Akkor „fertőzött meg” a dolog, vagyis a körülmetélt dákó szeretete, de sajnos 20 évig kellett várnom, mire én is metélt lehettem. Bár a környezetemben mindig voltak metéltek, de nem mertem bevállalni a műtétet egész mostanáig.

Kristóf



Hozzászólások:


Hozzászólás beküldése: