Körülmetélés.hu - Miki (Miroszláv) körülmetélésének beszámolója

Miki (Miroszláv)


műtét/beavatkozás: körülmetélés
ok: orvosi ok
21 évesen - 2004 nyara
állami

Miroszláv (Miki) vagyok, a Vajdaságban élek, s 2004. nyarán, fitymaszűkület miatt metéltek körül. A betegségem sokáig titkoltam, egészen a 21. életévemig, amikor a titkolás miatt majdnem elveszítettem a barátnőmet. Szégyelltem a hiányosságom, legalábbis én annak neveztem. Sokat olvastam a körülmetélésről, még többet más módszerekről, melyekkel megoldhatnám a problémám. A körülmetélésről az elején csak rossz dolgokat olvastam, így nagyon rossz dolognak tartottam, és rá se mertem gondolni. Idővel rátaláltam egy pár helyre neten, ahol jó dolgokat is olvastam a műtétről. Ezek, és a barátnőm óriási segítsége jó bátorítás voltak, úgyhogy hetek után rászántam magam a műtétre.

Amikor elmentem az urológushoz, kérdezte, hol érzem a fájdalmat, ha hátra próbálom húzni a fitymámat. Azt mondtam, annál a résznél, ami összeköti a fitymát és a makkot, szóval a kantár (frenulum). Nem is beszéltünk többet a dologról, rögtön adott egy időpontot frenulotómia műtétre. Örültem, mert reméltem azzal is megúszhatom a helyzetet, és talán az a műtét is elég lesz. Közben beszéltem más emberekkel is akik megoldották a problémát, valaki éppen frenulotómia segítségével. A pasi, aki átesett a műtéten, utána használt kortikosteroidokat, és gyakorlatokat, és így gyógyult meg. Gondoltam, nekem is menni fog, krémek nélkül is. És eljött a műtét napja. Nagyon izgultam, életemben nem voltam még műtéten. A doki nagyon kedves volt, el is mondta röviden mit fog csinálni. Jött az érzéstelenítés, ami 4 vagy 5 tűszúrás volt. Hát, nem valami jó érzés, de semmi vészes! Azután már nem is éreztem semmit a műtét közben, körülbelül 10 perc után kész is voltam, jól éreztem magam. Még amikor elmúlt az érzéstelenítés, akkor se éreztem fájdalmakat. Viszont, ami fájt, az a műtét helyének tisztítása volt, ugyanis, akkor hátra kellett húzni a fitymát, és akkor a kb. 10 varrat szurkálta és kaparta a makkot. Elég rossz volt….

Pár nap múlva kezdtek is kipotyogni a varratok, és csak az első 2-3 napon fájtak az éjjeli merevedések. Nagyon örültem hogy ilyen fájdalmatlan volt a gyógyulás. Viszont pár nap múlva jött a csalódás! A műtét nem oldotta meg a problémán, bár jó útra térítette a folyamatot. A fitymát könnyebb volt hátrahúzni, viszont akkor is fájt egy kicsit. Barátnőmmel improvizáltunk az intimitásban, és olykor nem fájt semmi, csak nagyon ritkán és nagyon kicsit. Úgy egészen jó volt szeretkezni, csak egy dolgon lepődtem meg, azon, hogy időnként zavart az ide-oda mozgó fityma. Viszont ez nem is volt valami nagy probléma! Mivel a műtét nem segített amennyire szerettem volna, elkezdtem csinálni a gyakorlatokat, szóval önkielégítés, meg más kisebb gyakorlatok, és bármennyire furán hangozhat, egy idő után meguntam.

Kezdtem jobban és jobban gondolni a körülmetélésre, tudtam, hogy lehetnek komplikációk, de azt is tudtam, hogy a műtéttel hetek alatt gyógyulhatok meg. Úgy hogy az egyik vizsgálaton, el is mondtam a dokinak mi a helyzet. Kérdezte, miért nem csináltuk először azt, és csak azt mondtam, nem tudom a kollegája, miért nem akarta, de mindenképpen értékeltem azt az esélyt, mert nem tudhattam segíteni fog-e vagy kell a körülmetélés. Lassacskán eljött a műtét napja, nagyon-nagyon izgultam! Fel se fogtam a műtéttel kapcsolatos komplikációkat, melyekről olvastam. Igazából, egy barátom javaslatára, a műtét előtti napokban csak jó eredményű beszámolókat olvastam. A műtét szintén fájdalmatlan volt, csak az első pár tűszúrás és a végén a varrás fájt egy picit. A doki akkor is nagyon kedves volt, mesélte hogy két nappal azelőtt volt egy orvos találkozón, és végignéztek egy műtét, amitől egy férfit nőve változtatták. Mesélte, hogy az körülbelül nyolc órát igényelt, meg hogy a pasinak mindent megcsináltak, az idegekkel is babráltak, úgy hogy érezzen is valamit szeretkezés közben! És akkor megnyugtatott, azt mondta, „De neked nem azt a műtét csináljuk”, és elkezdtünk nevetni. Úgy hogy a műtét érdekes volt, nem unatkoztam! A doki többször is mondogatta az asszisztensnek, nagyon jó így műteni, meg ez jó technika, szóval megnyugtató volt! Kevesebb, mint fél óra után meg is volt a műtét, és azt mondták, üljek egy kicsit, mielőtt talpra állnék. Beszélgettem az asszisztenssel, ő is nagyon kedves volt és próbált megnyugtatni. Végül is, mertem ránézni a szerszámomra. De nem láttam sokat, mivel volt rajta egy jó nagy kötés. Lassan felöltöztem és haza indultam. Nagyon féltem elmenni WC-re, pedig ahogy hazaértem rögtön éreztem, muszáj vizelnem. Bevettem egy fájdalomcsillapítót, de szerintem nem is kezdett a hatása, amikor kimentem a fürdőszobába. És ott is volt egy kis meglepetés – a vizelés egyáltalán nem fájt! Mások pedig mondták, fájni fog. De rögtön eszembe jutott, lehet azoknak a férfiaknak ki lett vágva a frenulumjuk, ami ugye nekem egy előző műtéten lett kivágva. Nahát, máris volt okom örömre, mert még egy fájdalommal kevesebb volt a gyógyulásban! Egyébként, kiderült hogy az a fájdalomcsillapító szükségtelen, mert csak azon az első napon ittam meg, és azután egyszer se.

A gyógyulás szinte fájdalmatlan volt. Csak az éjjeli merevedések és a súrlódás a ruhához fájt. De ezek sem voltak valami nagy fájdalmak. Műtét után már következő napon voltam vizsgálaton, akkor cseréltek a kötést, és csak azután kezdett fájni a szerszámom. Valószínű hogy az első kötés jobban volt megcsinálva. Azután már nekem kellett cserélnem a kötéseket, és akkor láttam mi is a helyzet ott lent, és nem volt szép látvány. Voltak elszíneződések, ödémák – elég bizarr látvány volt. És persze voltak kisebb komplikációk: két helyen korán esett ki a varrat, de az is eszembe jutott hogy kiszakadtak. Egy helyen elszakadt a bőr, egy kis seb volt ott, és sokáig féltem, nem fog az jól gyógyulni. De elkezdett az is gyógyulni. Pár nappal azután, a barátnőm adott nekem Aloe Vera krémet, és azt rendszeresen használtam két héten keresztül. A dokinak erről egy szót se szóltam, de beszéltem más emberekkel, akik kórházban dolgoztak, és azt mondták nyugodtan használjam a kenőcsöt… Pár nap elteltével, azon a problémás helyen szépen kezdett összenőni a seb. És nagy meglepetésemre, pont ott nőttek össze legszebben a vágás szélei! A kamillázást körülbelül egy hónapig csináltam, de a végén András, egy körülmetélt társ beláttatta velem, hogy most már nyugodtan abbahagyhatom. Mennyi idő kellett, hogy megszokjam az alsónemű dörzsölését? Kicsit több mint két hét, azt mondhatnám, majdnem 20 nap. És még egy fontos dolog, amiről ritkán olvastam!, a makkom kétszer vagy háromszor is hámlott, és ez meg is ijesztett rendesen, de már hetek óta nem történik megint. Ebben szintén András nyugtatott meg, nagyon sokat segítettek a levelei a műtét után! Sajnos, két hét után a farkam bal oldalán kijött pár kisebb duzzanat, és azok a mai napig se tűntek el teljesen. Pedig a műtét óta elmúlt már lassan 3 hónap. De olvastam erről is egy amerikai honlapon, és az volt leírva, műtét után többször is eltűnhetnek, és újra megjelenhetnek a duzzanatok, mert amíg a heg nem puhul meg, és a bőr nem lesz sima, addig a duzzanatok nem múlhatnak el teljesen. Ettől belenyugodtam a dologba. Sajnos, a farkam másik oldalán nagyobb baj van. Ott is problémás volt a gyógyulás, mert a varrat kicsit széttágította a lyukakat, melyeken átment a varrat. Még most is van egy kisseb duzzanat, ami a heg felett van, és ott a legkeményebb a heg. Idővel kicsit összement a duzzanat, de sajnos még mindig meg van. Merevedéskor alig látszik, de emígy elég idegesítő látvány. Ráadásul, időnként még most is érzékeny a heg, illetve a makk is. Ez ritka, de van amikor kellemetlen miatta a szeretkezés…. De azt hiszem ez is rendbe fog jönni, csak kell hozzá idő, mert ugye a teljes gyógyulás akár egy évet is igénybe vehet!!! Jaaaaaaaaaa és a szeretkezés!!!!!!!!

Az első műtét után szeretkeztem, szóval meg tudom mondani milyen fitymával és nélküle szeretkezni. Hát, jobb fityma nélkül! Igaz, érdekes módon, körülmetélés után gyorsabban jutok el az orgazmusig, mint műtét előtt?! Ez talán azért van, mert időnként túl érzékeny a szerszámom…. Egy ideig a behatolás is problémásnak tűnt, mert éreztem, hogy a száraz bőr nehezebben csúszik, ami persze normális dolog. Csak később találtam erre megoldást, ami egyszerűen annyi, hogy lassan kell behatolni. Emígy, nincs valami nagy különbség a szeretkezésben, bár ha pontosabbnak kellene lennem, azt mondanám jobb körülmetélten!!! Van egy félelmem, ami műtét után legyengült, arról van szó hogy páran mondták, műtét után érzéketlen lett a péniszük. Valaki már írta hogy ez csak a merevedésen kívül érvényes, és nekem egyet kell értenem vele! Szóval, remélem, idővel megszokom és tovább fogom bírni a szeretkezésben, és remélem az az érzéketlenség nem lesz olyan komoly, mint pár külföldi beszámolóban. Egyébként sokat gondolkoztam erre, és arra jutottam, ki tudja azok az emberek, mit élveztek pontosan a szexben. Lehet volt, aki túlságosan magával és nem a párjával foglalkozott, vagy nem tudtak eleget lazítani, vagy lehet más pszichológiai problémáról volt szó. Érdekes mennyi dolog van egy dobozban a körülmetélésben… És amit el szeretnék még mondani, az hogy számomra a körülmetélés és az előtte elvégzett frenulotómia is, lelki élmény is volt, nem csak testi. Arról van szó, hogy mindkét alkalommal, amikor az asztalon voltam, a barátnőm járt a fejemben, az hogy mennyit segített és támogatott a dologban. És ez nagyon jó érzés volt! Nem tudnám leírni, de azt tudom hogy sokféleképpen lehet átélni a műtétet, én pedig így éltem át. ……és azt is el szeretném mondani, hogy én tapasztalatlan vagyok a szeretkezésben, ezért a behatolási szeretkezésnél nem igazán találtam még el, hogy is jó a barátnőmnek…..de nagyon kívánom, hogy rájöjjek! Csak idő és gyakorlás kell hozzá…

Fontos dolog, hogy az, akinek át kell esnie a műtéten, beszélgessen róla más férfiakkal, akik már túlestek a körülmetélésen. Pár ember korábban írt már nekem arról, hogy nem meri a dokinak se elmondani, mi a problémája, nem hogy a szülőknek vagy barátnőnek. Ezért kell beszélni a témáról, mert úgy idővel könnyebb lesz beszélni róla, elfogadni a körülmetélést! Szóval, akinek nincs elég bátorsága a műtéthez, próbálja ezt ki, mert én is valahogy így jártam, pedig sok ember, akivel beszéltem a témáról, nem is körülmetélt… Fontos lehet az ember pszichéje is műtét előtt, után, közben. Annak, aki fél a műtéttől, azt ajánlom, készüljön fel rá, győzzön le minél többet a félelemből! Nekem ez nem volt nehéz, mert segített a barátnőm, segített András, meg más férfiak beszámolói. … csak még meg kell tanulnom használni a körülmetélt szerszámom…

Miki



Hozzászólások:


Hozzászólás beküldése:






Kapcsolódó képek