Körülmetélés.hu - T. Zoli körülmetélésének beszámolója

T. Zoli


műtét/beavatkozás: körülmetélés
ok: orvosi ok
23 évesen - 2009-09-15
dr. Szalay István (Szeged) állami

23 éves, vidéki nagyvárosban élő fiatalember vagyok, körülmetélésről korábban csak azért hallottam, mert mindig katolikus iskolákba jártam, és azért tudtuk, hogy a zsidók általában körül vannak metélve, higiéniai okokból. Azonban azt sosem hittem volna, hogy egyszer nekem is ilyen lesz.

Nem tudnám pontosan megmondani, mikor kezdődtek a problémáim, egyszer csak azt vettem észre fürdés közben, hogy nem tudom rendesen hátrahúzni a bőrt. Ezzel csak akkor kezdtem el törődni, amikor mostanság a sors összehozott egy gyönyörű nővel, és a szex közben sajnos rendre zavart a dolog, a vége felé már fájt is, kifejezetten húzta az óvszer. Ekkor kértem segítséget orvos szüleimtől, akik egy urológus ismerősükhöz irányítottak. A doktor azonnal megvizsgált, és közölte, hogy körülmetélésre van szükség, különben sosem lehet nyugodt szexuális életem, bármikor elkezdhet vérezni, vagy akár be is szakadhat a bőr a legnemesebbik felemen. Engem szabályosan sokkolt a körülmetélés gondolata, nagyon rosszkedvűen tértem haza. Élni nem volt kedvem, nemhogy beszélni róla …

Ennek a honlapnak a szerkesztőjét akkor már ismertem pár hónapja, s mivel elég jóban voltunk, egyszer elmesélte azt is, hogy körülmetélt, de a honlapról akkor még nem tudtam. Pár nappal később, amikor már volt kedvem beszélni róla, elmondtam neki, hogy mi vár rám. Akkor mutatta meg a honlapot, ami rettenetesen sokat segített nekem, meg a műtét előtt és után is ellátott tanácsokkal, meg tartotta bennem a lelket. Jól is jött a dolog, mert az orvos semmit nem mondott, sem előtte, sem utána!

A műtétre másfél héttel később, szeptember 15.-n került sor. Reggel 8-ra lettem odarendelve és írd és mondd, négy(!!!) órát kellett várnom, mire elkezdtük. A szokásos módon történt: Póló és zokni maradhat, a többit levenni. Az érzéstelenítés egyáltalán nem fájt, a műtét közben még kétszer kértem Lidokaint. A műtét viszont nagyon megviselte a lelkem, éreztem, hogy vágnak fel, és azt is éreztem, mikor ömlött belőle a vér. A műtét után egy elég hülye kötést kaptam és apám vitt haza, mert menni nem nagyon tudtam volna. Az első nap rossz volt, a fájdalom gyorsan múlt, de a dolog nagyon megviselt, úgy éreztem, elvettek tőlem valamit, ami a részem volt. Aztán fokozatosan javult a helyzet, a kötést cseréltük, és 2 nap után elkezdtem az egyetemre is bejárni, bár eleinte nagyon kellemetlen volt, többen mondták is, hogy nagyon furán megyek, az igazságot persze sosem árultam el. A járást 1 hét után szoktam meg, most már teljesen jó, semmi baj nincs vele. A tisztaságra nagyon vigyáztam, a fertőzésnek a legkisebb esélyt sem adtam meg. Nekem a varratok viszont nagyon gázosak voltak, maguktól sosem jöttek volna ki, apám szedte ki a fogászati rendelőjében a 80%-át, a többit az urológus, de apám százszor jobb és empatikusabb volt, mint a szakember. Az orvosban semmi együttérzés nem volt, amikor csinálta. Komolyan csorgott a könny a szememben, s még mondta is, hogy nyugodtan üvöltsek, de nem lesz óvatos, mert nem az övé … Itt tartok most, mindent megszoktam. Nagyon nehezen indult, de abszolút megérte.

Holnap végre 3 és fél hét után együtt lehetek a barátnőmmel, alig várom már, nagyon kíváncsi leszek, hogy milyen lesz.

(2009. október)

*

Három és fél év telt el a műtétem óta, azóta három barátnőm volt. Mindannyian meglepődtek egy kicsit, mikor megtudták, mert a közhiedelem ezt még mindig alapvetően a zsidósághoz kapcsolja. Aztán megszokták teljesen a dolgot, ahogy én is. Az a barátnőm, akivel a körülmetélésem idején voltam együtt, nagyon szerette, azt mondta, sokkal jobban érez, mint fitymával, de a másik kettő nem mondta, hogy nagyon más lenne velem a szex, mint azokkal a fiúkkal, akiket nem metéltek körül. Én nem érzek nagy különbséget a körülmetélés előtti és utáni szexuális életemben, előtte is jó volt, most is az.

Amikor megtudtam, hogy körül fognak metélni, azt írtam Andrásnak, hogy nagyon nem szívesen, de muszáj lesz bevállalnom a körülmetélést. Minden nehézség ellenére mondom, hogy nagyon megéri, mondjuk nekem választásom nem volt, meg kellett csináltatnom. Szóval mindenkit bátorítok, aki akarja, nagyon érdemes megcsináltatni. Sosem hittem volna, hogy egyszer majd örülök is a műtétnek, de tényleg jó, hogy megvolt, mert valóban nagyon jó így.

Zoli



Hozzászólások:


Hozzászólás beküldése:






Kapcsolódó képek