default-logo

Béla

Körülmetélés dátuma: 2002.

Kor a körülmetéléskor: 24

Orvosi indok: fitymaszűkület

Nos igen. 24 éves koromig fitymaszűkületben szenvedtem, részben ennek az oldalnak hatására mentem el a problémámmal egy urológushoz. Nem volt egyszerű menet, de sikerült, végre. Itt vannak a történések:

Első nekifutás: 2001. szeptember

A megbeszélteknek megfelelően péntek reggel 8 órakor megjelentem az urológiai osztályon, egy kicsit várakoztam, majd egy kórterembe vezettek, ahol átöltöztem a műtéthez. Ismételt várakozás után jött a műtős, bekísért a műtőbe, ahol az orvos már várt, beinjekcióztak, de ekkor jutott eszembe, hogy nem mondtam, hogy teljes körülmetélést szeretnék. Említettem, de nem nagyon figyeltek rám, elkezdték a műtétet. Elég fájdalmas volt, de mikor vége lett, már nem éreztem semmit. Megnézni már csak otthon mertem, ahol láttam, ez bizony nem körülmetélés, csak tágítás. No nem baj, így is jó lesz, gondoltam én balga. Azt mondták, hogy kb. 4 hét amíg a varratok kiesnek. 5 hét múlva visszamentem, mivel még mindig nem volt jó a dolog, azt hittem, hogy nem estek ki a varratok, de mint kiderült egyszerűen visszaszűkült. Egyébként a szüleim a műtét után mondták (mivel csak utána beszéltem nekik róla), hogy egyszer már 3 éves koromban kitágították, tehát tulajdonképpen ez a második műtétem volt. No, ha már belekezdtünk, csináljuk is meg, következő időpont december eleje.

Második nekifutás: 2001. december

Most már jóval a műtét előtt megbeszéltem az orvossal, hogy teljesen metéljen körbe, ne kockáztassunk. A kórházban a menetrend hasonló, csak kicsit tovább kellett várakoznom. A műtét hasonlóan fájdalmas, csak most már tudom, hogy mi vár rám. Műtét után az újabb meglepetés, a fitymám még mindig megvan, kérdezem az orvost, mire ő azt mondja, hogy meg akarta menteni, és most úgy csinálta, hogy biztosan ne szűküljön vissza. Visszaszűkült. Következő időpont február eleje.

Harmadik nekifutás: 2002. február

Tanulva az eddigi hibáimból, már a műtét előtt egy héttel felkerestem az orvost, és szelíden elmagyaráztam neki, hogy ha a műtőasztalról való leszállásomat követően meglátom a fitymámat a helyén, akkor gond lesz. Kicsit meglepődött, de nagyon megértő volt, mindent megígért. Pénteken reggel nyolckor már rutinosan libbentem be az urológiai osztályra, kórteremben átöltözés, műtét. Érdekes módon nem fájt annyira, mint az előzőek. Utána leszálltam az asztalról, óriási megkönnyebbülés, a fitymám eltűnt, bár az egész elég csúnyán nézett ki. Hétfőig elég nagy fájdalmaim voltak, de ki lehetett bírni. Az előző két műtét tapasztalatából kiindulva alig ittam vizet, mert eddig az első pisilés iszonyatos fájdalmakkal járt. Meglepetés, szinte nem volt rosszabb, mint más normális alkalmakkor.

Ma hétfő van, pénteken volt egy hete a beavatkozásnak, a varratok fele már kihullott, remélem, hamarosan kiesik a többi is. Tanulság Aki még műtét előtt áll, kérem, jól gondolja meg, hogy melyik verziót választja, a tágítás lehet, hogy szimpatikusabbnak tűnik, de nem olyan biztos megoldás, mint a körülmetélés. Én saját tapasztalataim alapján a fityma teljes eltávolítását javasolom, egyszeri szenvedéssel túl lehet esni a dolgon, és nem fájdalmasabb, talán a gyógyulási idő egy kicsit hosszabb. Higgyetek nekem, én mind a kettőn átestem, biztosabb és jobb a teljes körülmetélés.

Béla

Ajánlott cikk a témában

Írj véleményt!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.